Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
870 DOMINKOVITS PÉTER oszmán hódítás elől menekülő, szervitori szolgálatuk révén — többnyire a Nádasdyaktól zálog jogon — birtokot szerző családok (Récsey), akik a vármegye közéletében, hivatali tisztségeiben a század végén vagy a következő században domináns szerepet játszanak (pl. Bezerédy, Megyery, Rátky családok). Győr erődváros 1594. évi oszmánok általi elfoglalása Sopron vármegye keleti részének, a Rábaköznek a pusztulását hozta magával. A Bécset védő fővárat 1598-ban visszafoglalták, a térség reorganizációja pár érvet váratott magára. Az 1596-1604 közötti házadó-összeírásokban a Rábaköz nem jelenik meg, csupán a két erősen eltérő nagyságú nyugati szolgabírói járást adóztatják. A csonka vármegye legnagyobb birtokosa 1598-ban továbbra is gr. Nádasdy Ferenc volt, 109 portával az adózó birtokállomány közel 30%-át bírta. A megye második legnagyobb birtokosa az 1596-1609 között Sáros vármegye főispáni hivatalát, illetve 1608-tól a magyar királyi pohárnokmester tisztét viselő és ezzel a magyar politikai elit sorába tartozó gr. szerdahelyi Dersffy Ferenc lett, aki 1591-1592 során beházasodással szerezte meg az Oláh-Császár birtokokat. A vármegye nyugati részén fekvő birtokok földrajzi elhelyezkedése miatt a megyei birtokos társadalomban a birtokarány alapján betöltött súlya jelentősen megnőtt (85,25 porta, 23,4%), ugyanakkor e térségre vonatkozó közéleti tevékenysége nem ismert.7 2 A jelentős pusztulás ellenére Fertő környéki birtokainak köszönhetően Sopron város (23,75 porta; 6,5%), és a rábaközi uradalmát időlegesen elvesztő győri püspökség (17,5 porta; 4,8%) erősen csökkent birtokállománnyal is, de megőrizte súlyát. Az adóösszeírások a Rábaköz újjáéledésére az első adatsorokat 1604-ből hozzák. Ekkor már a két nyugati járás 77 településének 285 kisnemesével együtt három rábaközi nemesi falu 10 kisnemesi családját is adóztatták."1 Az 1608. évi házadó-összeírásban a két szolgabírói járást még összevontan tüntették fel, de az adóztatott településállományban már ez a kistáj is szerepelt. Esterházy Miklós dinamikus karrierjével, házasság- és birtokpolitikájával már egy nemzedéknyi idő alatt gyökeresen átalakultak Sopron vármegye hatalmi viszonyai. Bár az 1619. évi adóösszeírás egyik első jele a vármegye birtok- és hatalmi struktúrájában beálló változásoknak,7 4 a birtokarányok megfordulását az Esterházy nádor halála után, László fia idején felvett 1648. évi dicalis összeírás mutatja igazán. Míg gr. Nádasdy Ferenc az adózó porták 19,2%-át, gr. Esterházy László főispán a 32,7%-át uralta. A legnagyobb vármegyei birtokosok közé tartozott ekkor is Sopron szabad királyi város (5%) és a győri püspök (4,1%).'5 Az Esterházy és Nádasdy család birtokszerzési rivalizációból fakadó 72 Az 1596-1597-1598. évi porta-összeírásokra: Dominkovits P: Sopron vármegye XVI. századi ... 107., 110-111. A 16. századi adóztatásra, irodalomra, az 1598. évi Sopron vármegyei házadó-összeírást is közölve: Dávid Z.: Az 1598. évi házösszeírás i. m. 1-44., 362-376. 73 MOL MKA Ε 156 CR Regestum Anni 1604 Comitatus Soproniensis nobilium taxator[um], armatorum, libertinorfum] et concionnator[um] (...), 1127-1245. 74 MOL MKA Ε 156 CR Regestum super connumeratione portarum Comitatus Soproniensis ... in Anno 1619, 1357-1430. 75 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (=SL) IV A. 1. b. Sopron vármegye levéltára (=SVMLt), Acta Congregationalia, 1. doboz, 1648: Anno 1648. Regestum portarum iuxta connumerationem earundem per me Stephanum Wittnyedy dicatorem et Georgifum] Bezeredy adiunctum jur[atum] assessorem, judicesqtue] n[obi]lium comit[a]tus Sopronien[sis] factam.
