Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből 791

VÁC VÁROSÁNAK TÖRÖK HÁZÖSSZEÍRÁSA 1570-BŐL 795 előnye, hogy viszonylag jól kiismerhetjük az összeíró észjárását, s szemléletmódjába belehelyezkedve hibáit is könnyebben megértjük. Röviden: megtanuljuk kezelni forrásunkat. Jelen tanulmány e feladat megoldását tűzi ki célul. b) Második lépésként a „vakon", kizárólag a szomszédságok alapján megrajzolt kapcsolatrendszert meg kell próbálnunk a valóságban is elképzelhető térszerkezetté alakítani. Most a telkeket határoló — s eddig figyelmen kívül hagyott — tereptárgyak kerülnek figyelmünk középpontjába: utak, várárkok, falak és a Duna. A csak szomszédsági kapcsolatokon alapuló hálózatot tehát addig kell forgatnunk, amíg például a Duna-parti házak egy vonalra nem kerülnek, vagy a várárok folyamatossá nem válik. Sajnos e feladatnak az összeírás — valamint a tereptárgyak — következetlenségei miatt nem tudunk maradéktalanul eleget tenni, a lehető legideálisabb elrendezés kialakítására törekszünk. Bár az így létrehozott térszerkezet már egy valóságos város térképére emlékeztet — nevezzük fiktív térképnek —, ez még mindig nem a törökkori Vác: ezt a fiktív alaprajzot még egyeztetnünk kell a Vácról készült térképekkel, valamint a régészet által feltárt objektumokkal.13

Ε feladat korántsem egyszerű jelen tanulmány nem is vállalkozik a megoldására. Itt kell felhívnunk a figyelmet, hogy a tanulmányban szereplő utcanevek szintén fiktívnek tekintendőek, a török összeírás mahalleelnevezéseire utalnak, azonosításukkal nem foglalkozunk. Egyeztetésük valós váci utcákkal a későbbi kutatás feladata. Fiktív térképünk esetében egyetlen tényleges topográfiai összetevő meghatározására törekszünk: igyekszünk a két lehetséges tükörkép közül a valóban létező alakot kiválasztani, ezzel pedig többé-kevésbé az égtájakat meghatározni. A szomszédságok Bár az összeírásban néhány esetben a szomszédos házak egymás után következnek vagy egymás közelében szerepelnek, e jelenségek esetlegesek, a telkek sorrendjét a rekonstrukció során nem tudjuk felhasználni, kizárólag a szomszédságok sorozatából indulhatunk ki. Számos esetben azonban a szomszédként megjelölt személyt nem találjuk meg háztulajdonosként, márpedig ezzel megtörik a rekonstrukció alapját képező láncolat. Szerencsére a helyzet korántsem annyira rossz, mint amennyire első pillanatban látszik: a „nem létező" szomszédok java része azonosítható. a) A magyar nevek arab betűs lejegyzése komoly feladat elé állítja a kutatót.1

4

Az arab írás ugyanis nem alkalmas a magyar nyelv hangzórendszerének visszaadására, mivel eredetileg nem jelöli a magánhangzókat. Hasonló problé-13

Vác régészeti kutatásának kiváló összegzése: MRT 9. 379-497. A minket különösen érdeklő pincék kutatásához lásd: Miklós Zsuzsa: Vác középkori pincéi. [Váci könyvek 9. (új folyam)], Vác 1996. 14

A kérdésről Fekete Lajos már 1943-ban részletesen értekezett: Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943. 23-28. Káldy-Nagy Gyula 1960-ban további buktatókra hívta fel a figyelmet, és egyúttal a bizonytalanságokat feltüntető közlés módját is kidolgozta. Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest 1960. 8-11. (A későbbiekben azonban nem eszerint tette közzé az adóösszeírásokat.) Káldy-Nagy kétes olvasatúnak csak a nevek 15-20%-át tekintette. Káldy-Nagy Gy.: Baranya megye 10-11.