Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Sokcsevits Dénes: A fiumei rezolúció és az 1905 és 1907 közötti horvát-magyar közeledés előkészítése a horvát sajtóban 751
762 SOKCSEVITS DÉNES dig számos érdekességet közölt a horvát liberálisok, a Slavenski Jug és a Slavenska Lipa köreinek magyarok iránti viszonyáról, konkrét kapcsolataikról, illetve a magyar liberálisokkal való szellemi rokonságukról. Rendkívül jelentős volt a Croatia szerepe a horvát irodalom magyar nyelvre való átültetésében, olyan írók, költők kaptak helyet benne, mint Ivo Vojnovic (akinek egy drámáját 1907-ben nagy sikerrel be is mutatták Budapesten), Milan Bogovic, Ksaver Sándor Gjalski, Jankó Leskovar, Vladimir Vidric, Silvije Strahimir Kranjcevic, Dragutin Domjanic, valamint a szerb Milan Rakic, Jovan Ducic stb. Magyar részről a horvát színházi kultúra propagálója (és a horvát darabok színrevitelének szervezője Solymosi Elek volt, aki tevékenységéről beszámolt a Croatia hasábjain.33 Horvát részről tervbe vették, hogy a zágrábi Nemzeti Színházban színre viszik Madách művét, az Ember tragédiáját, ami már csak azért is fontos témánk szempontjából, mert horvát színházak akkor már vagy tizenöt esztendeje nem játszottak magyar darabokat. A horvát-magyar megegyezés sikertelensége és a horvát-magyar közeledés leállása miatt ezek a színházi tervek is halasztást szenvedtek. Akikre nem hatott az új kurzus magyarbarát propagandája: a fiumei rezolúció horvát ellenfeleinek magyarellenes sajtótevékenysége 1905 és 1907 között A felsorolt példák valóban a horvátok magyarságképében beállott határozottan pozitív fordulatról tanúskodnak. Azonban korántsem vélekedett így valamennyi horvát politikai erő. Az osztrákbarát trialista Frank-féle Tiszta Jogpárt és a Radic-féle Horvát Parasztpárt magyarellenes politikát folytattak, s lapjaik, a Hrvatsko Pravo és a Dom kitartottak az illirizmus óta kialakult hagyományos magyarságkép-ellenségkép mellett. Frank rögtön a fiumei rezolúció nyilvánosságra hozatala után népgyűléseket szervezett az új kurzus politikája ellen, s beszédeiben, valamint a Hrvatsko Pravo című újságban támadta az „új horvát-magyar kiegyezésre törekvőket", mint a horvát ügy elárulóit és ifjú magyarónokat. Szerinte a magyar vezényleti nyelv kérdését a horvátok nem támogathatják, mert a „magyar hadsereg" csak a magyar uralom megerősödését, a magyar birodalmi álmok megvalósítási kísérletét, a balkáni népek, s a horvátok újabb elnyomását eredményezné.34 A Hrvatsko Pravo szerint az új magyar politikának ugyanazok a céljai, mint régen, vagyis a balkáni hódítás és ennek a magyar hódító politikának Horvátország lenne első áldozata. A Tiszta Jogpárt kiáltványt adott ki a fiumei rezolúció ellen.3 5 „Az ifjú magyarónok tévelygései" 33 Solymosi Elek: Horvát-magyar művészkedés, illetve Pár szó a horvát testvérekhez. Croatia II, illetve III-IV szám. 34 Hrvatsko Pravo 1905. szept. 20. Frank lapja már a fiumei rezolúció előkészítése idején ilyen érvekkel támadta a magyarokkal megbékélni kívánó horvát politikai erőket. A rezolúció elfogadása után egy Brodban tartott népgyűlésen pedig árulónak nevezte az „új kiegyezés" horvát híveit, s szerinte a „magyar hadsereg" csak azt jelenti, hogy ha az megvalósul, akkor a horvátokat erőszakkal fogják elmagyarosítani, hiszen a magyarok, már most „hadsereg nélkül is elnyomnak minket, mi lesz velünk, ha létrehozzák a magyar hadsereget." Idézi: Novi list 1905. október 19. 35 Izjava egzekutivnog odbora Starcevicanske hrvatske stranke prava ο Rieckoj rezoluciji, Hrvatsko Pravo 1905. október 14.
