Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Sokcsevits Dénes: A fiumei rezolúció és az 1905 és 1907 közötti horvát-magyar közeledés előkészítése a horvát sajtóban 751

A FIUMEI REZOLÚCIÓ ÉS A HORVÁT-MAGYAR KÖZELEDÉS 755 függetlenné válásával kapcsolatban és idézi Kossuth véleményét, miszerint Horvátország nem válhat önállóvá, ha Magyarország nem lesz szabaddá. Kossuth említett állásfoglalása a maga korában nem volt ismeretlen a horvát közvélemény előtt, mint arról például Franjo Racki egyik 1861. évi, horvát saborban elmondott beszéde is tanúskodik, de a későbbiekben a korszakkal foglalkozó horvát történeti tárgyú munkák és a sajtó elhallgatták mindezt, s csak a magyar politikus korábbi, horvát érdekeket sértő kijelentéseit idézgették. A Novi list idézi Kossuth horvátoknak tett ajánlatát az Ausztria elleni közös fellépésre is. Az, hogy a^cikkíró mennyire saját korának politikai elképzeléseihez használja fel az öreg Kossuth gondolatait, kiderült mindjárt az első mondatból is: „Most, hogy Kossuth pártja győzött Magyarországon, jó lenne, ha közvéleményünk értesülne arról, hogyan vélekedett a horvátokról az öreg Kossuth 1848 után."8 A cikksorozat befejező részében pedig egyértelmű az éppen aktuális politikai üzenet: „Kossuth Lajos azért kínált szövetséget és barátságot a horvátoknak, mert belátta, hogy nélkülük és ellenükben nem tud Magyarország Ausztria ellen tenni. Annak idején Deák is azért kínált tiszta lapot [a horvátoknak - S. D.], hogy bebiztosítsa Magyarországot Ausztria ellenében. Nem fölösleges ezekben a napokban mindezekre emlékeztetni az olvasót."9 A következő lépés a zárai Narodni list tette meg, amelyben 1905 március 11-én Ante Trumbic jelentetett meg egy cikket Dalmácia Ausztria és Magyarország között (Dalmacija u borbi izmedu Austrije i Ugarske) címmel, amelyben elítéli az osztrák politikát (de a horvátokkal szemben folytatott korábbi magyar politikát is!) és békejobbot kínál a magyaroknak. Trumbic írásának a korabeli magyar ellenzék számára alighanem legrokonszenvesebb mondata így hangzik: „Nem csupán Dalmácia visszacsatolása zálogává és legerősebb eszközévé válhat egy megbékéltetett és megelégedett Horvátország, hanem Magyarország támasza is lehet Ausztriával szemben vívott függetlenségi küzdelmében." A cikknek jó visszhangja támadt Magyarországon, a Budapesti Hírlap ismertette a cikk tartalmát, együtt Vinkó Milic spalatói polgármesternek a Novi listben még 1905 márciusában megjelent írásával, amelyben Dalmácia reinkorporálását, nemcsak horvát, de legalább annyira magyar érdekként tünteti fel, s úgy érvel, ezt a jogi aktust meg kell cselekedni, ha Magyarország Ausztriával pusztán perszonáluniós kapcsolatba kerül. Milic szerint a dalmátoknak nem kell félniük a magyaroktól, de mind a magyaroknak, mind a horvátoknak tartaniuk kell a németektől (Drzavni polozaj Dalmacije - Dalmácia közjogi helyzete Novi list 1905 március 4.). Következő lépésként Supilo írt két cikket a Novi listbe Magyaron Jelacicok, illetve Horvátország és Magyarország címmel.10

Az előbbi Nikola 8 Uo. Ez a cikksorozat első mondata. 9 Racki 1861-es beszéde in: Dnevnik Sabora Trojedne Kraljevine Dalmacije, Hrvatske i Slavonije... god 1861, Zagreb, 1862, 244. . Az idézett mondat helye: Novi list 1905. március 6. 10

Dalmacija u borbi izmedu Austrije i Ugarske. Narodni list 1905. március 11. Trumbic és Vinkó Milic spliti polgármester említett cikkét (illetve azok tartalmi ismertetőjét) közölte a Budapesti Hírlap (Budapesti Hírlap 1905. március 16.), ráadásul pozitív kommentárral. Supilo levélben értesítette politikustársát, Trumbicot erről a fejleményről, illetve arról, hogy a magyar ellenzéki lapokban az új kurzus politikája egyre jelentősebb visszhangot vált ki, 1. Hajdarhodzic, H.-Arneri, R. -Morovié, H.-Nemec, M: Korespondencija Frana Supila iz perioda 1891-1914. Arhivski vjesnik, Zagreb