Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733
742 S. PALLÓS PIROSKA Az állami iskolákban kevés volt a férjezett tanítónő.2 1 A Scarpa téri iskolában alkalmazott mindhárom tanítónő hajadon volt, a belvárosi leányiskola nyolc tanítónője közül egy sem ment férjhez, s a példákat lehetne folytatni. Am a hajadonok esetében mindenkor ott a megjegyzés: vagyontalan, kereset nélküli öregszülőket tartanak el, vagy özvegy anyjukról és több testvérükről gondoskodnak. A Fiumébe helyezett magyar állami tanítók, tanárok (és hivatali alkalmazottak) sokszor tiltakoztak életkörülményeik folyamatos romlása miatt. Helyzetük tarthatatlanságára már az 1880-as évek elején felhívták a kormányzó figyelmét, majd elégedetlenségüknek évente hangot adtak. Igen pontos kimutatásokat készítettek a városi és az állami alkalmazottak jövedelmi viszonyairól, összehasonlítva a budapestiekével. Az állam e téren is lemaradt a város mögött, sőt a Fiumében működő magyar tanítók fizetése a magyarországitól is elmaradt! (A város évi bevételeinek 14%-át fordította iskolái fejlesztésére, így Fiume közgyűlése rendszeresen emel(het)te saját tanítóinak fizetését. Hátrányos volt az állami tanítókra nézve az is, hogy szolgálati idejük hosszabb volt a városi iskolákban tanítókénál.) Fizetésük javítására részleges intézkedések történtek (pl. soron kívüli előléptetés, egyszeri kifizetés), de kérelmüket legtöbbször a költségvetés hiányaira való hivatkozással elutasították. A munkakörülmények is rontották közérzetüket. A fiumei állami iskolákban a több nyelven történő tanítás nagyon megnehezítette a tanítók (és a tanulók) munkáját, teljesítményüket rontotta. A hivatalos jelentéseikben sikerekről számoltak be, jól együttműködő tantestületekről, azonban a jelentésekhez gyakran csatoltak személyes megjegyzéseket, és ezekben már őszintén írtak az iskolákban folyó munka nehézségeiről. A tanulók közötti kapcsolatot hűvösnek, barátságtalannak jellemezték, az órai munkát nehézkesnek.2 2 A külön feladatok teljesítését a szülők zaklatásnak vették, a fegyelmezést, a szigort elutasították. A kommunikációs zavart nem sikerült megszüntetni. Megnehezítette a kikötővárosba helyezett alkalmazottak életét a számukra szokatlan klíma is. Az elviselhetetlennek tűnő nyári hőség, a szeles időszakok bizony megviselték az ország belsejéből idekerült embereket A tengerpart ellenére sokan szenvedtek légzőszervi megbetegedésekben (asztma, tüdőbaj), emellett a gyomorbaj, izületi bántalmak, idegkimerülés állandó kísérője volt sokuknak. A betegségek miatt sokat voltak távol az iskolától, helyettesítésük állandó gondot okozott. Aki tehette, a szünidőt távol töltötte Fiumétől, de évközben is megragadtak minden alkalmat, hogy elhagyják a várost. (Pihenés a hegyekben, kúra egy fürdőhelyen, családi ügyek intézése, rokonlátogatás.) A hatóságok külön is szabályozták a tanév közbeni szabadságolás feltételeit. A nehézségek ellenére a népiskolákban működő tanítók/tanítónők jelentős pedagógiai munkát fejtettek ki. Külön órákon magyar nyelvet tanítottak, tanfolyamokat tartottak, részt vettek a város kulturális életében. Folyamatosan képezték magukat, tankönyveket írtak, fordítottak, országos szaklapokban publikáltak, előadói voltak helyi és országos szakmai tanácskozásoknak. Tanítványaik 21 A XIX. század végén fellángolt a vita a tanítónők férjhezmenetelének kérdéséről. Féijhezmenetelük tilalmának kimondása nem csak Magyarországon merült fel. 22 DS-1. Scuola elementare e supperiore femminile di Stato. 4. doboz. 1-244. iratcsomó 225/1895. szám.
