Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733

MAGYAR ÁLLAMI NÉPISKOLÁK A FIUMEI KORMÁNYZÓSÁGBAN 1870-1918 7 35 A népoktatás terén felmerülő legfontosabb tenrfivalóknak a következőket tartották: 1. A Scarpa téri iskola megfelelő elhelyezése. Az iskola elhelyezésének végleges megoldása azért vált sürgetővé, mert a közeli, főleg horvátok által lakott Susakon a horvátok korszerű elemi iskolát építettek. Tartottak attól, hogy ez a tanintézet tanulókat von el az állami iskolától. (Megjegyzendő, a báni horvát kormány sokat fordított a Susakon felállított iskoláira. Igyekezett jó felszerelést, kényelmes elhelyezést, és kiváló tanítói/tanári kart biztosítani.) 2. A felsőbb leányiskola internátussal történő kiegészítése. Az internátusban távolabbi területekről érkező magyar, illetve magyarokkal szimpatizáló növendékeknek kívántak szállást és rangjuknak megfelelő nevelést biztosítani. 3. A plasse-mlakai állami elemi iskolához kapcsolt gazdasági iskola bővítése. A mezőgazdasági munkák megismertetését, megkedveltetését fontos feladatnak tartották. Hathatós állami támogatással szerették volna népszerűsíteni „társadalmi és nemzetgazdasági" szempontból is fontosnak tartott programjukat. 4. A helyettesítések megoldása. A tanítók/tanárok elvándorlása, betegeskedései, a gyakori szabadságolások állandó tanerőhiányt okoztak, esetenként az oktatás rendes menetét zavarták. 5. A tandíj kérdésének rendezése. A város által fenntartott iskolákban tandíjat nem szedtek, sőt a szegény tanulókat bőven ellátták ruhával, tankönyvekkel, taneszközökkel. Ezzel szemben az állami iskolákban a legkülönbözőbb jogcímen (tanítói nyugdíjra, értesítőre, segélyalapra, beiratkozásra, könyvtárra stb.) pénzt szedtek, sőt némelyik iskola tandíj bevezetésével tartotta távol az „alsóbb néprétegből" származó tanulókat. 6. Két állami elemi iskolánál (a belvárosi és a plasse-mlakai) államköltsége népkönyvtár alapítása magyar és magyarul tudó szegény lakosság számára. Az elképzelések szerint az államnak az általa kiadott vagy segélyezett könyvek és folyóiratok egy-egy példányát kellett volna ingyen biztosítania. (Bizonyára az olasz népkönyvtár felállításának példáját kívánták követni.) 7. Az állami óvodák számának szaporítása. Az állami óvodák szaporítását azért tartották sürgetőnek, mert a várost ekkor még nem foglalkoztatta különösebben az óvodaalapítás gondolata. Ügy vélték, az óvodákkal a szülőket megnyerhetik az állami iskoláknak, pontosabban biztosítani tudják az állami iskolák tanuló utánpótlását. „Akié az iskola, azé a jövő!" (Az állam által fenntartott két óvodán kívül működött még három alapítványi is.) 8. A még kidolgozás alatt lévő gyermekvédelmi törvény életbelépését követően gyermekmenhelyek alapítása. A városban magas volt a veszélyeztetett, az elhagyott és elhanyagolt gyermekek száma. Egy részük elzüllött, csavargó lett. Úgy vélték, ha az állam gondozásba veszi őket, a magyar haza hasznos és munkás honpolgáraivá válhatnak. 9. Megfelelő tanítói kar kialakítása. Ennek megoldására két fontos teendő mutatkozott. Egyik a már Fiúméban dolgozó tanítók/tanítónők számára megfelelő megélhetés biztosítása. A másik megoldandó feladatnak azt tartották, hogy a tanítók szilárd olasz nyelvismerettel rendelkezzenek. Elfogadhatatlan volt, hogy úgy bíztak meg osztálytanítói teendők ellátásával tanítókat, hogy azok nem be-