Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733
738 S. PALLÓS PIROSKA a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságú területen mezőgazdasági jellegűvé formálták, ezek neve: gazdasági ismétlőiskolák.1 7 Állami iskolák 1902-beni s ÍJ Állami felsőbb leányiskola 6 osztállyal 2./ Állami polgári fiúiskola 5 osztállyal 3./ Állami polgári leányiskola 2 osztállyal (fejlesztés alatt) 4./ Belvárosi állami fiúiskola 9 osztállyal 5./ Belvárosi állami elemi leányiskola 6 osztállyal 6./ Scarpa téri állami elemi fiúiskola 2 osztállyal (fejlesztés alatt) 7./ Scarpa téri állami elemi leányiskola 3 osztállyal (fejlesztés alatt) 8./ Plasse-Mlaka-i külvárosi állami elemi fiúiskola 6 osztállyal 9./ Plasse-Mlaka-i külvárosi állami elemi leányiskola 6 osztállyal Az iskolák létszámáról szóló magyar jelentések szerint az állami iskolákba járó növendékek száma folyamatosan emelkedett, míg a többié csökkent. Ennek okát elsősorban az oktatás színvonalával, a tanítás szellemével indokolták. A városi források azonban éppen ellenkező irányú tendenciáról tudósítanak. Az állami iskolákban bekövetkező lassú fogyást a rossz elhelyezéssel, a magyar nyelv tanulásának nehézségeivel magyarázták. Az állami tanintézetek pénzhiánnyal és elhelyezési gondokkal küzdöttek. Ugyan a milleniumi események kapcsán a városban fellendült az iskolaépítési kedv, de nem sikerült minden intézményt méltó környezetbe költöztetni. Az állami iskolák már akkor elégedettségüket fejezték ki, ha tantermeik világosak, jól fűthetőek voltak, ha zsúfoltság mérséklődött (a magyar törvények 40-60 főben maximálták az egy tanteremben elhelyezhető tanulók létszámát). Az oktatáspolitikával foglalkozók folyamatosan hangsúlyozták, hogy az állami kulturális intézményeket és iskolákat feltűnés nélkül, kompromisszumot nem ismerve a legnagyobb határozottsággal politikai és létkérdésből fejleszteni kell. Ebből következően pontosan körvonalazták azokat a feladatokat is, amelyeket meg kellett (volna) oldaniuk ahhoz, hogy az iskoláktól túlterhelt városban a tanulók megszerzéséért folytatott küzdelemben ne maradjanak alul. Azonban a magyarok folyamatosan lépéshátrányban voltak. Nem tudtak megfelelni a kihívásoknak, az elvárásoknak. (Például a leányok képzéséről, a nők szerepéről, hivatásáról vallott magyar elképzelés jelentősen eltért a fiumeiek elvárásaitól.) Aztán az ügymenet lassúsága, az állami iskolák között a nyilvánosság előtt zajló, fel-felerősödő presztízsharc, a tanítók esetenkénti viharos életvitele, mesterségesen előidézett botrányok, az újságokban megjelent, nem egyszer valótlanságokat tartalmazó hírek sem szolgálták a javukat. 17 Pedagógiai Lexikon II. Budapest 1997. 124. 18 Ju-5. Kormányzósági iratok. Altalános iratok. 274. csomag 723/1903. évi jelentés az 1902. évi tanügyi állapotokról.
