Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733

MAGYAR ÁLLAMI NÉPISKOLÁK A FIUMEI KORMÁNYZÓSÁGBAN 1870-1918 7 35 A későbbi évek során olyan ütemben növekedett a tanulók száma, hogy párhuzamos osztályokat kellett nyitni. A főleg horvátok és olaszok által lakott Plasseban pedig egy vegyes állami elemi iskolát szerveztek. 1900-ban már a tanintézetekben nem bővelkedő keleti városrészben tervezték állami iskola létesítését. A báni Horvátországhoz tartozó Susakon ekkor már közel száz magyar család telepedett le, állami iskolák azonban csak a város nyugati és középső részén voltak. A susaki városrészben élő családok gyermekeinek 1-1,5 km távolságot kellett megtenni naponta négyszer, ha állami iskolába jártak. Ez a fiumei körülmények között, különösen téli időszakokban, nagyon nehéz volt 6-8 éves gyerekek számára. De sürgető volt azért is az iskolaalapítás, mert meg akarták előzni a városi hatóságokat abban, hogy a környéken újabb iskolát alapítsanak. Az állami iskolák szaporítása összhangban történt az oktatási kormányzat elképzeléseivel, ugyanis a magyar kormányzat az állami iskolák feltűnés nélküli szaporítását szorgalmazta: „... erősödjünk anélkül, hogy ellenségeink figyelmét magunkra vonjuk, támadást provokáljunk".1

5 Az iskolák törekedtek arra, hogy a szülők bizalmát megszerezzék, illetve megtartsák. Úgy gondolták, ezt rendszeres, színvonalas munkával, tapintatos vezetéssel tudják elérni. Ennek hiányában a szülők inkább a városi iskolába küldik gyermekeiket, oda, ahol olasz a tannyelv. Fontosnak tartották, hogy lehetőség szerint minden olyan helyzetet kerüljenek, ami az állami iskolák jó hírnevének árthat, ami okot adhat a támadásra. Népoktatás a századfordulón Harminc esztendő alatt a város és a hozzátartozó terület lakosságlétszámajelentősen megnőtt, ennek megfelelően egyre több iskola létesült. Javult az intézmények anyagi helyzete is. Fiume városban és külterületén a századforduló éveiben középiskolákat nem számítva 18 elemi, négy polgári és egy felsőbb leányiskola működött. A népoktatási intézmények közül kilenc iskolát (33 tanterem) az állam tartott fenn, tizenegyet (70 tanterem) a város, kettőt (10 tanterem) a római katolikus egyház, egy (1 tanterem) pedig egyesületi volt. Az 1868. évi 38. törvény rendelkezése alapján a fent említett iskolák mellett megszerveztek 9 általános ismétlőiskolát (2 állami, 6 községi és 1 felekezeti jellegű) és egy, az állam által fenntartott gazdasági ismétlőiskolát.1

6

Megjegyzendő, hogy az ismétlőiskola az 1868. évi népoktatási törvény által létrehozott iskolatípus volt. Az iskolába az elemi iskola hat osztályát elvégzett, 12. életévüket betöltött, más iskolába továbbtanulás céljából be nem iratkozott gyermekek jártak. Az iskola látogatása 15 éves korig kötelező volt. A tanítási idő novemberl-től áprilisl-ig tartott, heti öt óra, a többi időszakban heti két óra volt. Az ismétlőiskolában a „mindennapi" elemi iskola tananyagát ismételték át a tanulók a tanító vezetésével. Az általános ismétlőiskola tananyagát 1896-ban kiadott rendelet alapján 15

JU-5. Kormányzósági iratok. Általános iratok. 258. csomag 154/1900. sz. 16

JU-5. Kormányzói iratok. Általános iratok 268. csomag 709/1902. Jelentés az iskolák állapotáról 1900/901-ről és 274. csomag 723./1903. évi jelentés az 1902. évi tanügyi állapotokról.