Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733
S. Pallós Piroska: MAGYAR ÁLLAMI NÉPISKOLÁK A FIUMEI KORMÁNYZÓSÁGBAN 1870-1918 A Rijekai Állami Levéltár sok száz folyóméter iratanyagot őriz az 1868 utáni magyar történelem egy rövid, sikeres, ugyanakkor rendkívül ellentmondásos korszakáról. A fiumei magyar iskolák történetére vonatkozó iratanyag bőséges, több esetben teljes. Tantestületek jegyzőkönyvei, tantervek, tanmenetek, levelezések, jelentések, naplók, évkönyvek, tervrajzok kiválóan dokumentálják az oktatási intézményekben folytatott munkát. Ezeken kívül a kormányzósági iratanyag általános és elnöki iratainak iskolaügyre vonatkozó része is bőséges anyagot szolgáltat. Továbbá Fiume város királyi tanfelügyelője által készített jelentések, vizsgálatok és korabeli statisztikák, valamint a kortárs helyi újságok iskolaügyet érintő cikkei, a fiumei iskolákat is érintő törvények, rendeletek értelmezése, s a témával foglalkozó szakirodalom segít eligazodni e különleges világ iskolai életében. A város népiskolái1 a provizórium éveiben Fiume elemi iskolaügyének provizórium kori története bizonyos párhuzamos fejlődést mutat; egymás mellett alakultak, haladtak és gyarapodtak az állami magyar tannyelvű és a városi olasz tannyelvű alsó fokú tanintézetek: az állami és városi elemi, polgári és leányiskolák. (A polgári iskola és a felső népiskola a népiskolákról szóló 1868. évi 38. törvény hatálya alá tartozott, mivel az adott időben a középiskolák törvényi rendezése nem volt napirenden.) Meg kell jegyezni, a belvárosban horvát tannyelvű iskolák nem voltak, a külvárosi tanintézetekben (Pulac, Dolac, Cosala, Plasse) használták a horvát nyelvet, illetve a város részét képező, de már a báni Horvátországhoz tartozó Susakon. A magyar állami népoktatás megteremtése A magyar kormány 1875 őszén határozta el, hogy Fiumében állami népiskolát alapít.2 Ebből a kezdeményezésből fejlődött, terebélyesedett ki itt az álla-1 Az elemi iskolát az 1868. évi törvény népiskolának nevezte, 1899-1940 között pedig az elemi népiskola elnevezést használták. Az elemi népiskola 2 tagozatból állt: a hatosztályos népiskolából és a három évfolyamos ismétlőiskolából. Pedagógiai Lexikon I. Budapest 1997. 339. 2 Fiume először 1777-ben, majd 1822-ben, végül 1870-ben Ferenc József döntése révén került Magyarországhoz.
