Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - S. Pallós Piroska: Magyar állami népiskolák a fiumei kormányzóságban 1870-1918 733
734 S. PALLÓS PIROSKA mi oktatás, a magyar iskolarendszer. Az intézkedést nemcsak azért hozták, mert csak így tudták biztosítani az állami középiskola tanuló utánpótlását, hanem azért is, mert az iskolát tartották a „magyar szellem" meghonosítására a legalkalmasabb, sőt az egyetlen eszköznek.3 Már a tervek formálódásánál kitűnt, hogy a magyar nyelvű elemi iskola iránt a fiumei lakosság részéről kicsi az érdeklődés, ezért elsősorban az odaköltözött magyar családok gyermekeire számítottak. Az elemi iskola létesítésével a tengerparton élő magyaroknak a helyi lakosságba történő beolvadását is meg akarták akadályozni. Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1875. november közepén vetette papírra a magyar nyelvű népiskola megalapításával kapcsolatos gondolatait. „Fiume városa polgárainak köz- és magánérdekei megkívánják, hogy gyermekeiknek az állam hivatalos nyelvének megtanulására alkalom szolgáltassák, másrészről, hogy az ehelyütt fennálló állami reálgimnáziumba az elemi iskolából átlépő növendékek középtanodai tanulmányaik megkezdésekor a magyar nyelvi oktatás nehézségein már túlesvén, a nyelv tanulásában akadályozva ne legyenek. Ε végből elhatároztam, hogy a népoktatási törvény 80.§-a alapján Fiúméban mind a fiú, mind a leány gyermekek számára oly állami elemi népiskolákat állítok fel, amelyekben a tanulóknak saját anyanyelvűk gyakorlása mellett módjuk legyen a magyar nyelv megtanulására is" — indokolta Trefort Ágoston Szapáry Géza fiumei kormányzóhoz írt levelében döntését.4 Azt a minisztérium figyelmen kívül hagyta, hogy a lakosság teljesen közömbös volt a mindennapi életükben szükségtelen magyar nyelv iránt. Trefort az új iskola felügyeletét közvetlenül a Vallási- és Közoktatási Minisztériumra bízta. A tanítók kinevezéséről is a minisztérium döntött.5 Az iskola szervezésében és a szervezeti szabályok kialakításában jelentős szerepet vállalt a közismert fiumei polgárokból álló állami elemi iskolai igazgatótanács.6 Az iskola szervezésénél teljes egészében a magyarországi jogszabályok érvényesültek, de mindenkor hangsúlyozták, hogy figyelembe veszik a város sajátos helyzetét. Az intézmény egyik fontos feladataként a magyarosító tevékenységet jelölték meg. Tanítási nyelve a magyar volt, de segédnyelvként az olasz használatát is előírták. Felvételi díjat és tandíjat — bár terveztek — nem szedtek, mond-3 Rijekai Állami Levéltár. Ju-5. Kormányzósági iratok. Általános iratok. 98. csomag. 1202/1875. sz. jegyzőkönyv. A Fiumében felállítandó népiskola tárgyában. (A vallás- és közoktatásügyi minisztertől a polgármesternek). Megjegyzendő: 1870. augusztusában kezdődtek tárgyalások a magyar kormány és Fiume város képviselői között arról, hogy az addig alreáliskolaként működő tanintézmény helyett a magyar állam egy államilag segélyezett olasz tannyelvű reálgimnáziumot állítson fel. A tárgyalások eredményeként december 10-én döntés született egy felekezet nélküli állami felsőbb középiskola (Scuola non confessionale media superiore di Stato) megnyitásáról. A tanintézetet az 1881/82-es tanévben állami főgimnáziummá alakították át. 4 Ju-5. Kormányzósági iratok. Általános iratok. 101. csomag. 107/876. alapszám 28026. sz. irat Trefort levele 1875. november 12-én íródott. 5 Uo. 167/1876. alapszám 582. sz. irat. 6 Uo. 107/1876. alapszám 474/1876. sz. Az elemi iskolai igazgatótanács tagja volt Vincenzo Domini, a tengerészeti iskola igazgatója, a fiumei városi iskolaszék elnöke, Pietro Relia, az állami felsőbb középtanoda igazgatója, dr. Gelcich Ferenc orvos és Frankovich Lajos kereskedő. Valamennyien tagjai voltak a városi iskolaszéknek.
