Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
728 DEÁK ÁGNES Ketten, Szentiványi és Török János — Széchenyi István még 1859-ben megfogalmazott tervét előképül híva — az országgyűlés összehívása előtt, ahogy Szentiványi fogalmaz, „független hazafiakból" egy „előleges tanácskozmány"-t javasol, ott dolgozzanak ki új koronázási eskü szöveget, benne a nemzet „új alapjogait", ezt jóváhagyja az uralkodó, ezután kerülhet sor országgyűlésre.138 Vagy már az előleges értekezlet lépjen érintkezésbe a birodalom nyugati részének képviselőivel, vagy arra az országgyűlés után kerüljön sor országgyűlési deputáció kiküldése útján. Kovács Lajos, Vida és Bujanovics előleges tanácskozás nélkül javasolja új országgyűlés összehívását, s országgyűlési bizottság kiküldését a „tractatus", „szabad egyezkedés" céljaira az ausztriai birodalmi tanács küldötteivel, ott alakítsák ki — ahogy Kovács Lajos fogalmaz 1863-as röpiratában — „a birodalmi uj közjog" részleteit.139 Azt azonban, hogy azt követően a rendezést a két parlamentnek el kell fogadnia s törvénybe iktatni, hármójuk közül már csak Bujanovics hangsúlyozta művében. Apponyi György memoranduma és Zichy Antal javaslatai az összes más javaslattól eltérnek, amennyiben a politikai kibontakozás első lépéseként magyar minisztérium kinevezését jelölik meg az 1848. áprilisi törvények alapján. Ezután kerülhet csak sor sikeres új országgyűlésbe. Tartalmazza Apponyi terve a két parlament delegációjának a paritás elve alapján történő megválasztását, azt azonban Apponyi külön fejtegeti, hogy ez a „közös" delegáció végérvénnyel dönt a birodalmi közös intézményrendszerről, azaz azt nem kell a két parlamentnek jóváhagynia. Amennyiben azonban meglévő törvények módosítását teszik szükségessé döntései, folytatja, azok a következő országgyűlésen az országos törvények közé fognak iktattatni. Ezzel párhuzamosan pedig a magyarországi országgyűlésen sor kerülhet az 1848-as törvények felülvizsgálatára és a koronázásra. Arra vonatkozóan, hogy a magyar politikai csoportosulások közül mely erők hivatottak a közvetítésre, akik nyilatkoznak e kérdésről, Bethlen Miklós kivételével a konzervatívokat, vagy legalábbis egy jövőbeni, konzervatív elemekből megalakulandó közvetítő pártot jelöltek meg. A provizórium korrnányférfíaihoz azonban pusztán Szentiványi és Kovács kívánja a közvetítés feladatát kötni, a többiek esetében inkább az óvatos vagy nyílt elhatárolódás dominál. Bethlen az egyedüli — ahogy már jeleztük —, aki a Deák-pártot tartja egyedül elég erősnek és befolyásosnak az országban egy államjogi kompromisszum kivitelére.14 0 138 [Szentiványi Vince]: A magyar nemzeti politika helyes iránya 68-71 139 Kovács Lajos: Kísérlet a rendezési kérdések részletezett, megoldására 48. 140 Zichy Antal álláspontja, ahogy politikai pozíciója is, köztes, jelezte ezt 1862-es röpiratának címe is: „Magyar szabadelvü-conservativ politika": Kemény Zsigmond cikkei 1862 nyarán mintegy kitagadják őt a Deák-pártból, nézetei azonban számos ponton szembenállnak a konzervatív csoport összes árnyalatának nézeteitől. Vö. Zichy Antal: Magyar szabadelvü-conservativ politika 33.: „... nagy mesterünkhez, a nemzet nagy Deákjához felebbezem, s ha ő sem ismer többé reám, ha ο is megtagad, ám akkor nem marad más hátra, mint repkedő atómként, ég és föld között lebegnem mindaddig, míg valamely párt alakul, mely magához vonz, s csatlakozásomat nem tartja «érdekébe ütközőnek..." Ezzel együtt is Zichy Apponyit tekinti egy jövőben alakulandó konzervatív párt lehetséges vezetőjének, s őt jelöli meg mint leendő első miniszterelnököt, azaz az esélyt a sikerre ő is a konzervatív oldalon látja.
