Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
.KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 727 azután az országgyűlés dönt. Nem foglalkozik viszont azzal, hogy mi a helyzet akkor, ha véleménykülönbség áll fenn a magyarországi és az ausztriai parlament között. Azt azonban megemlítette, hogy véleménye szerint az országgyűlésekről kiküldött „vegyes bizottságok" a történelem során nem bizonyultak eredményesnek. e/. Más megoldási formák is felbukkannak azonban a tervek között. Zichy Antal például igyekszik javaslatait a lehető legszorosabban az áprilisi törvényekhez kötni. A 3. tc. 19. paragrafusa rendelkezett az ún. álladalmi tanács felállításáról Buda-Pesten az uralkodó vagy a nádor vagy a miniszterelnök elnöklete alatt, a végleges feladatkör meghatározását és a szabályozást a következő országgyűlésre hagyva.13 6 Zichy ezt az álladalmi tanácsot jelöli meg mint a közös ügyek magyar részrőli kezelőjét, amely a birodalmi államtanáccsal és az osztrák miniszterekkel érintkezésbe lépne, de azzal az uralkodó elnökete alatt „vegyes üléseket" is tarthatna. Nem tisztázza azonban sem az álladalmi tanács összetételét, sem jogosítványait. Nem világos, hogy azt — a két parlament kihagyásával — döntéshozó, avagy csak törvényjavaslatot kidolgozó testületként képzelte-e el. Β/ A közös ügyek végrehajtó közegeire nézve már ilyen sokféle lehetőség nem állt fenn. Szentiványi tervében nem egészen világos, hogyan képzeli el a birodalmi végrehajtó szerveket: szerinte az államminisztérium lenne a közvetítő szerv a szenátus és az uralkodó között, azaz mintha az valamiféle közösügyi csúcsminisztériumként működne. A közös ügyekben való döntés „alkalmazása és kivitele" azonban, teszi hozzá, Magyarországon kizárólag a magyar országgyűlést és kormányt illetné. Kovács Lajos 1862-ben az öt közös ügy öt miniszteréről beszél, őket, 1-1-et az öt birodalmi részből az uralkodó nevezné ki. 1863-as röpirata is említ birodalmi kormányt, de annak összetételét ez alkalommal nem részletezi, viszont ő is hangsúlyozza: Magyarországon végrehajtási jogot csak a magyar király nevében a magyar kormány gyakorolhat. A többiek is közös ügyi kormányról szólnak, nem részletezve annak összetételét. (Abban a tekintetben persze van eltérés, hogy a közös ügyek kiterjedéséről vallott eltérő nézetektől függően hány közös ügyi miniszterrel számolnak). Bethlen Miklós még kifejti, a közös ügyek miniszterei legyenek tagjai mind a magyar, mind pedig az ausztriai minisztériumnak, megbízottaik útján képviseltessék magukat a magyar, illetve a Lajtán túli parlament előtt. 5. Az államjogi rendezés lehetséges menete Erről nem nyilatkozik minden röpiratíró, de általánosan vallott tétel az, hogy mivel a birodalom ausztriai részén is alkotmányos viszonyok állnak fenn, a rendezés az uralkodó, a magyar országgyűlés és az ausztriai Reichsrat kettős tárgyalássorozatainak eredménye lehet.137 136 Gergely András: A magyar polgári alkotmányos államrendszer 1848-ban. In: Uő: 1848-ban hogy is volt? Budapest 2001. 102-104. 137 „A magyar kérdés rövid vázlatban" című röpirat természetesen csak az uralkodó és a magyarországi országgyűlés megegyezéséről szólt, hiszen a februári pátenst elfogadta a birodalmi intézményrendszer megváltoztathatatlan alapdokumentumaként.
