Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
.KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 719 1864-ben Török János is kilép a puszta lapszerkesztő szerepköréből, és sorra jelenteti meg a Széchenyi István kultuszát ápolni kívánó, de emellett Széchenyi nimbuszát saját Pesti Hírnök-beli programjának népszerűsítésére felhasználó kiadványait. Török az 1850-es évek közepétől kezdve munkálkodott Széchenyi életművének kiadásán és népszerűsítésén: „...egy kissé bővebben ereszkedtem ki Széchenyire nézve, hogy nevét, mint eszményi vezért, minél inkább beolthassam a közvéleménybe, s hogy e possibilis firma alatt minél részletesben védhessem a nemzeti ügyet" - írta egy magánlevelében még 1856-ban.112 Török 1864 elején még azt hirdette — látszólag elfeledve az érvényben lévő februári pátenst —, a magyar politikusoknak kezdeményezniük kell, a készség jeleit várják tőlük Bécsben az októberi diploma mint lehetséges kiindulópont elfogadására és az 1848-as törvények „loyalis revisiójára".11 3 Magánleveleiből azonban kitűnik, a Forgách kancellár és Pálffy helytartó közötti politikai huzavona nehéz helyzetbe hozta őt, elvei egyikőjük irányvonalával sem egyezett, miközben továbbra is vallotta, „...szerintem a menekülés csak október - s innét 47 felé lehet, mert a február okvetlenül 49 felé vezet. 48 csak jelszó, mely úgy áll április 14-éhez, mint Hannibal ante portas, Rómához."114 A bizonytalan és habozó Forgách fokozatos térvesztése és az erőskezű politika érvényesülése egyre jobban szűkítette bármiféle alapú közvetítési szándék érvényesülését: „Engemet a budai politika megöl ... hivatalos lapunk [a Sürgöny] minden ősi garantiát, municipiumot, szintúgy mint felelős ministeriumot tapod, úgyhogy budai irányban már nem várhatna hazánkra más, mint Kreishauptmann-systema s bureaucratia. Ezen az áron zsoldosokat nyerhetni, de nem becsületes pártot. Még a legpecsovicsabb magyar is másképp fogja fel az 1790:10-et, Magyarország autonómiáját, az önkormányzatot!"115 Török sorai mutatják, hogy még a kiegyenlítés programjának olyan elszánt propagálói is, mint ő, egyre szűkebbnek látták működésük lehetséges körét. A Deák húsvéti cikkének megjelenése előtti időszak röpirattermését Vasvári Kovács Ferenc (Europa sebei " s Austria pénz-ügyének egyetlen gyógyforrása) munkájának megemlítésével zárjuk, mely 1865 februárjában született, s a kibékülésre szólított fel egy új országgyűlésen, amely a formák helyett a lényeg megtartására kell helyezkedjen, s az 1861-es országgyűlés „esetről esetre" elvét a közös ügyek intézésében „gyakorlativá" kell tennie. „«Mi várhatunk» és várunk nemes türelemmel; de más se felejtse, hogy «az idő nem vár»" [kiem. az eredetiben] - foglalja össze az 1861-1865 közötti közjogi programalkotás és -hirdetés mögött meghúzódó alapgondolatot.116 112 Török János levele ismeretlenhez, Bécs, 1856. szept. 4. OSZK Kt Fond 499/28. Nem véletlen, hogy az általunk tárgyalt években Török mellett Szentiványi Vince volt az a másik politikai publicista, aki következetesen igyekezett saját fellépését a Széchenyi-örökség folytatásaként értelmezni és bemutatni. Vajda János viszont röpirataiban az önbírálat és önismeret Széchenyi-örökségét hangsúlyozta. 113 Hazai közügyek. Bécs, január 1-ső napján. Pesti Hírnök 5. évf. 1. sz. (1864. jan. 2.) 114 Török János levele Kelemen Mór kancelláriai tanácsoshoz, Pest, 1864. ápr. 1. OSZK Kt Levelestár. 115 Török János levele Kelemen Mórhoz, Pest, 1864. ápr. 8. OSZK Kt Levelestár. 116 Vasvári Kovács Ferenc: Europa sebei ' s Austria pénz-ügyének egyetlen gyógyforrása. Tekintve a „madártávol"-ból. Pest 1865. 16. Kovács Ferenc, vasvári (?-1894): nyelv- és zenetanár, 1848-1849-ben honvédtiszt.
