Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
.KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 717 Rosty Zsigmond munkája (A közös ügyek és egyedül alkotmányszerü kezeltetésük) előszava még januárban, tehát a reménykedés időszakában született, az 1848-as áprilisi törvényekhez való lehető legnagyobb mértékű ragaszkodás szellemében íródott.10 1 Szellemfi [Kornis Károly?] „Eszmék..." című művének keletkezési időpontját nem ismerjük, igen egyedi munkája, hiszen bár nem szól a februári pátensről, de elfogadja a birodalmi parlament koncepcióját, sőt tagjait közvetlen választással, az országgyűlések nélkül kívánja megválasztatni.10 2 Mind Rosty, mind Szellemfi kidolgozott tervezetet kínál a közös ügyek tárgyalási módjára vonatkozóan. 1863 őszén jelent meg ugyanakkor ezen időszak egyetlen olyan röpirata, „A magyar kérdés rövid vázlatban", amely az 1861-es februári pátens elfogadását hirdeti, s programját részben abból vezeti le.103 A Pesti Hírnök november végétől kezdve közölte Lipthay Sándor „érdekes tanulmányait", melyek azután 1864-es impresszummal jelentek meg egy munkává összeszerkesztve: „Tanulmányok az átalános és különösen magyar-osztrák egyesülési jog ... felett" címmel.10 4 Szintén 1863 őszén íródott az 1864-es impresszummal megjelentetni szándékozott „A magyar kérdés megoldása. Egy hang a felvidékről. 1863" című röpirat, melynek szerzője Worafka rendőrigazgató értesülése szerint Bujanovics Sándor Sáros megyei nemes volt.10 5 Worafka a munka betiltását indítványozta, mivel az az 1848-as törvények előleges elismerésének szükségességét hirdette, s „merev ellenzésre" szólított fel. Bujanovics valóban az 1848-as törvények elismerése és az 1861-es országgyűlési feliratok mellett tett hitet, de maga is a kiegyenlítés szükségességéből indult ki, s az áprilisi törvények országgyűlési módosítását, a közös ügyek és kezelési módjuk meghatározását irányozta elő. Még hangvétele-stílusa sem nagyon ütött el a röpirat-irodalom többi darabjától, Mocsáry Lajos röpiratától eltérően nem világos, miért épp ezt a röpiratot szemelte ki Worafka.106 A ten, az uralkodó személyes részvételével. Forgách kancellár azonban nem támogatta javaslatát. Vö. Ferencz Z.: Deák élete i. m. 2. köt. 409. 101 Rosty Zsigmond (1811-1875): 1848-ban honvéd tiszt, a dualizmus időszakában több évig Fejér megye levéltárosa. 102 Kornis Károly (1822-1863): 1848-ban egyetemi tanár Pesten, 1849-ben kormánybiztos és vésztörvényszéki vádló, emigrációba vonult, 1850-ben távollétében halálra ítélték, 1862 októberében tért haza nagybetegen. 103 A Pesti Hírnök november végén ismerteti a hozzá postán beérkezett röpiratot, mondván, szükséges „a kiegyenlítési felfogások különböző árnyalatait" megismerni. Hazai közügyek. „A magyar kérdés rövid vázlatban". Pesti Hírnök 4. évf. 272-273, 275-276. sz. (1863. nov. 27-28, dec. 1-2.). 104 Hazai közügyek. Tanulmányok az átalános és a tüzetesen magyar-osztrák unio-jog felett. I. Pesti Hírnök 4. évf. 271. sz. (1863. nov. 26.). Lipthay Sándor (1793-1870): ügyvéd, es. kir. udvari tanácsos, az 1840-es években a konzervatív Nemzeti Újság szerkesztője. 105 Bujanovics a Pesti Napló számára is küldött tudósításokat még „a következetes passivitás" programjának jegyében, például: Vegyes tudósítások. Bujanovics Sándor: Sárosból július 8-án. PN 13. évf. 158-3724. sz. (1862. júl. 11.). Bujanovics 1861-ben megyéje aljegyzője volt, 1865-1881 között, majd 1887-től újra az eperjesi választókerület képviselője. 106 Az 1848-as törvényekhez való szilárd ragaszkodás miatt Worafka még 1865-1866-ban is néhány kiadvány betiltását javasolta: Mutius [Medve Imre]: Vigyázzunk Magyarország ősi alkotmányára és kit választunk képviselőnek. Poldini, Pest 1865, Mi mentheti meg Ausztriát. Emich, Pest 1866, Zách József: A magyar birodalom státusjogi állása az ausztriai ház trónöröklése által. Bucsánszky, Pest 1866. Szerepelt még a betiltott művek között Nedeczky István: Conturen der ungarischen Staatsverfassung vor dem Jahre 1847/8. című műve is (Winter, Tyrnau 1866.), mely a
