Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695

718 DEÁK ÁGNES fennmaradt aktákból nem derül ki pontosan, mi lett a röpirat sorsa, de úgy tűnik, a betiltást jóváhagyta Pálffy és Forgách.10 7 A következő esztendő tavasza azután eldöntötte egy időre a politikai küz­delmet Pálffy Mór helytartó és Forgách kancellár között. Hosszabb betegeske­dést követően ugyanis az uralkodó április 22-én felmentette hivatalából Forgá­chot, s utódjául Zichy Hermann grófot nevezte ki. A politikai klíma átmenetileg egyre kevésbé kedvezett a konkrét közvetítői kísérleteknek. Minden bizonnyal ez magyarázza, hogy a röpiratkiadási kedv érezhetően alábbhagyott. Kovács Károly röpirata [Egyenlítő (Aequator) vagyis: kibékülés Magyar­honban] Szentiványi röpiratait idéző hévvel kelt ki az 1848-as törvények egyes cikkei, mindenekelőtt a független felelős kormányt felállító cikkely ellen, mond­ván, az akadályozza a magyar nemzet kifejlődését, mivel ellenkezik az ausztriai bi­rodalmi szövetség államszervezetével, megsemmisítené a pragmatica sanctiot, s a nemzetet elkerülhetetlenül polgárháborúba sodorná. Mindazonáltal nem fog­lalt állást a februári pátenset illetően, nyitva hagyta, hogy az áprilisi törvények revízióján túl hogyan is képzeli el az államjogi kötelékeket Magyarország és a birodalom többi tartománya között.108 Ebben az évben került viszont az olvasóközönség elé Ludassy Mór10 9 né­met nyelvű munkája (Drei Jahre Verfassungsstreit...), amelyben a magyar kon­zervatívok 1849 utáni működését kívánta összefoglalni, hosszú fejezetet szen­telt Forgách tevékenységének és „közvetítési kísérleteinek". Mindez immáron a számvetés igényével készült, s ismételt igénybejelentés volt a közvetítői párt megszervezésére és vezetésére. Ludassy részletesen kifejtette, mind Schmer­ling, mind pedig Deák oly makacsul ragaszkodnak 1861-es álláspontjukhoz, hogy ők ketten soha nem fognak tudni megállapodni. Ezért várhat a közvetítés feladata csakis a magyar konzervatívokra.110 Az év egyetlenegy „tervkovácsoló" röpirata, Bethlen Miklós gróf munkája A birodalom súlypontja Budán címmel jelent meg, s szokatlan nyíltsággal épp Ludassy alaptételének ellenkezőjét fejtegette, nevezetesen hogy Magyarorszá­gon csakis a Deák-párttal lehet és érdemes tárgyalni, mivel az „ókonzervatívok­nak" semmilyen befolyásuk sincs, ezért nem képesek bármiféle megállapodás véghezvitelére. Röpirata a dualizmus elvét hirdette, de a birodalmi parlament in­tézményének elfogadásával igen messze állt programja Deákék álláspontjától.111 rendi közjog ismertetésének ürügyén az 1848. áprilisi törvények mellett agitált. MOL D 191 279. d. 6081.IVc.1865., 280. d. 2772.IVc.1866, 4244.IVc.1866, 6766.IVc.1866. 107 Worafka jelentése a helytartótanács elnökségéhez, Pest, 1864. febr. 5. MOL D 191 279. d. 1273.IVc. 1864., csatolva a röpirat egy példánya. 108 Kovács Károly (1818-?): Ung megyei ügyvéd, 1848 előtt az ellenzék támogatója, a Pesti Hírlap levelezője. 1848-1849-ben honvéd százados. 1867 után főszolgabíró, alispán. 109 Ludassy (Gans) Mór (1829-1885): újságíró, 1849-ben az Esti Lapok szerkesztője, 1860-tól a Sürgöny bécsi tudósítója, 1864 őszétől az Apponyi György és Sennyey Pál támogatásával megindított Die Debatte und Wiener Lloyd szerkesztője, 1867 után a magyar miniszterelnöki sajtóiroda főnöke. 110 [Ludassy Mór]: Drei Jahre Verfassungsstreit 213. 111 Bethlen Miklós, gróf (1817-1900): 1848-1849-ben honvédtiszt, az 1850-es években színész, majd az 1860-as években újságíró. Bethlen már Deák húsvéti cikkének és májusi programjának megjelenése után egy másik röpiratban részletesebben fejtegette programját: Graf Nikolaus Beth­len: Ein Wort an Deák. Wien 1865.

Next

/
Thumbnails
Contents