Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
716 DEÁK ÁGNES lünk ... hiában adott fel a «Pesti Napló» annyit régibb álláspontjából; hiában üdvözölte még a «Hon» is meleg dythirambokban a kibékitésünkre, megnyugtatásunkra czélzó legfelsőbb irányzatot: mind hiában! A situatio emberei Bécsben kevésbé szeretik Ausztriát, mint gyűlölik a magyart! A föléledt bizodalom gyökerei ismét megtámadva vannak. Sok, most kelő remény kapta a keresztvíz helyett az utósó [!] kenetet, compromittálva lett ismét a higgadtság, megszégyenítve a mérséklet, s a túlzás igazolva sokak előtt."96 Meglehetősen keserű szavak ezek a kiegyenlítést zászlajára tűző lap hasábjain! Kovács végül október közepéig szerkesztette a lapot, amikor is a rárótt egyhavi börtönbüntetés megkezdésekor a lap szerkesztését rövid időre átvette Kecskeméthy Aurél. Kovács viszont 1863 novemberében újabb röpiratban foglalta össze elveit „Kísérlet a rendezési kérdések részletezett megoldására" címmel. A Forgách Antalhoz intézett ajánlással nyíltan a kancellárhoz kötötte programját, sugallva annak egyetértését a koncepció fő vonalaival. Némileg már módosította elképzeléseit 1862-es röpirához képest, az 1848-as áprilisi törvények kritikája nem oly domináns. Kecskeméthy a „Függetlenében — nyilvánvalóan Forgách kancellár tudtával és beleegyezésével — megerősítette a Forgáchhoz való kapcsolódás tényét, mondván, Kovács röpirata annak „táborkarából" érkezett, s a cikk a korábbiakhoz képest jóval határozottabban utalt a Schmerling és Forgách közötti mély politikai nézeteltérésekről.97 1863 augusztusában a német fejedelmek megbízottainak Bécs által kezdeményezett frankfurti értekezlete állt a figyelem előterében, s újabb reményeket keltett arra vonatkozóan, hogy ha sikerül a bécsi elképzelések szerint Habsburg vezetéssel a nagynémet egység gondolata jegyében a Német Szövetség szervezetét átalakítani, az elkerülhetetlenné teszi a februári pátens módosítását, s lehetőséget teremt Magyarország különállásának megteremtéséhez. A Pesti Napló az 1848-1849-ben körvonalazódó nagynémet orientáció folytatásának jegyében táplálta e reményt.98 Ugyanakkor a Pesti Hírnök nyíltan ábrándnak minősítette a nagynémet egység megteremtését, ugyanígy nyilatkozott a konzervatív irányultságú röpiratszerzők közül korábban Vida Károly, Kovács Lajos és Zichy Antal is. A határozati pártiak egy része szintén veszélyesnek minősítette egy egységes nagynémet állam létrejöttét, állásfoglalásuk mögött jól kitapinthatók 1849-es alapú függetlenségi vonzalmaik is. Mutatja ezt a Jövő című lap állásfoglalása, illetve röpiratíróink közül Mocsáry Lajos műve.99 Mindezek a tényezők — az erdélyi országgyűlés összehívása és Reichsratbeli küldötteinek megválasztása ellenére — táplálhattak bizonyos reményeket a valamikori kiegyenlítés és közeledés bekövetkeztére vonatkozóan, ahogy persze önmagában a provizórium hosszú távon való fenn nem tarthatóságába vetett hit is sarkallhatott „programkovácsolásra".10 0 96 Pest, május 6-án. Független, 1. évf. 104. sz. (1863. máj. 7.) 97 Egy uj röpirat „(y-f.)" szignóval. Független 1. évf. 297. sz. (1863. dec. 29.) 98 Vö. Diószegi István: A Deák-párt és a német egység. Századok 104. (1970) 227-250. 99 Vö. Máriássy Béla: Német egység I-II. Jövő 1. évf. 85-86. sz. (1862. okt. 23., okt. 26.) 100 Példaként említhetjük Eötvös Józsefet is, aki 1863 szeptemberében juttatja el Falk Miksa közvetítésével memorandumát Schmerlinghez, melyben országgyűlés összehívását javasolja Pes-
