Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
.KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 715 József köszöntötte Deákot, aki rövid beszédben válaszolt. Mindketten az or' r szággyűlésen meghirdetett törvényesség programjának rendületlen megőrzése mellett szálltak síkra. Sor került időközben Kecskeméthy Aurél eltávolítására is szerkesztői posztjáról. Kecskeméthy ugyanis a Sürgönyben nyíltan állást foglalt a 47-es államjogi és politikai intézményrendszer visszaállítása ellenében, s az 1848-as kiindulópont elfogadása mellett. „A közös ügyek közös kezelését, alkotmányos formák közt" ez alkalommal is a fő célnak minősítette, de ehhez hozzátette, illúzió azt képzelni, hogy 47-en keresztül rövidebb a megoldáshoz vezető út, mint „a 48-on által". Handabanda című vicclapja pedig sértő karikatúrát közölt a 47-es személyiségekről. Erre Forgách kancellár eltávolította a félhivatalos lap éléről.93 Mindez természetesen lehűtötte a programalkotási hevet, mégsem beszélhetünk arról, hogy 1863 teljesen a hallgatás éve lett volna. Mindenekelőtt új napilap lépett a színre Kovács Lajos szerkesztésében, a már említett „Független", mely 1863. január l-jétől az év végéig állott fenn, s fő feladatának leplezetlenül a kiegyenlítés melletti agitációt tekintette.94 A lapot a háttérből Forgách kancellár is támogatta. Kovács 1862. december elején igen bizakodóan számolt be terveiről Kazinczy Gábornak: „Röpirati elveimben nem vagyok ... genirozva. Munkatársak bőségben. Eddig 15 egyén - jobbadán válogatott. Sok munkás,jól fizetve, ha kedvvel dolgozik, állít ki az eddigieknél jobbat. Én folytonos összeköttetésben tartom lapomat Béccsel, és a forrásból merítek. Szabadságom több lesz felfelé s lefelé mondani igazat. Egészen függő az előfizetők szeszélyétől nem leszek. Kell-e első lépésül több előny? [Kemény] Zsigmond menekülni akar. D|eá]k megijedt. B. Eötvfös] megveretni engedést javasol. Most volna tere egy becsületes jó lapnak."95 Kovács lendületét azonban május elején megakasztja egy ellene indult sajtóper. Lapjában ugyanis közölt· egy hozzá intézett magánlevelet, amelynek írója leplezetlenül szólt az 1862. decemberi - 1863. eleji remények elpárolgásával beállott kiábrándultságról, a felelősséget a kudarcért egyértelműen a bécsi centralista körökre hárítva: „Hiában minden jó szándék nályesléséről. Közli: Deák Ferencz beszédei 3. köt. 324-325. A Pesti Hírnök viszont így írt: Apponyi „...nem birt többé kibontakozni azon politikai hínárból, melybe az 1861-diki országgyűlés menete alatt bonyolódott ... nem tudott menekülni azon csak az octoberi diploma után adoptált nézettől, hogy a kiegyenlítést sikerrel csupán az oppositio programmja alapján, vagy is a 48-diki magyar ministerium előleges kinevezése utján lehetne megkísérteni." Hazai közügyek. Pest, április 10. ,,φ" szignóval. Pesti Hírnök 4. évf. 81. sz. (1863. ápr 10.) 93 Kecskeméthy Aurél: Pest, febr. 19. Sürgöny 3. évf. 41. sz. (1863. febr 20.). Vö. Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 151-152. 94 A Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska például a következő paródiával jellemzi a Függetlent: „Hogy mennyire szükséges a kiegyenlítés, ezt azon megdöbbentő eset mutatja, miként az utóbbi hó alatt hatvankilenc ember lett öngyilkos. Ha ezek kiegyenlítési cikkeinket olvassák, bizonyára megkisérlették volna a kiegyenlítést sorsukkal is, s a kiegyenlítés folytán tengődnének, mint ime mi is. íme mily szomorú a ki nem egyenlítés!" Bolond Miska 4. évf. 25. sz. (1863. júl. 5.) 106. A kiegyenlítés gondolatát tűzte zászlajára a Mailáth Kálmán gróf által szerkesztett „Vezér" című lap is, de annak befolyása jóval kisebb volt. 95 Kovács Lajos levele Kazinczy Gáborhoz, Pest, 1862. dec. 5. OSZK Kt Levelestár. Kovács igyekezett munkatársként megnyerni Kazinczyt, aki valóban írt is a lap számára. Azonban 1863. február 15-én nyilatkozatban határolta el magát a lap általános irányától. A nyilatkozatot lásd például: Pesti Hírnök 4. évf. 40. sz. (1863. febr. 19.).
