Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
708 DEÁK ÁGNES álláspontja sokkal elmosódottabb volt. Az előszó szerint 1862 júliusában íródott Zichy röpirata „Magyar szabadelvü-conservativ politika" címmel, majd augusztus végén-szeptember elején jelent meg Forgách kancellár támogatásával Kovács anonim röpirata (A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint), amely Szentiványi műve mellett kétségtelenül a legnagyobb port felvert röpirattá vált. Kecskeméthy Aurél tanácsára azonban Forgách — mindenekelőtt a nagynémet egységet illető negatív állásfoglalása miatt — a Sürgönyben elhatárolódott a röpirattól, s Kecskeméthyt bíráló cikksorozat közlésére hatalmazta fel, de a bírálat túl kemény hangvétele miatt később felfüggesztésére szólította fel.59 A Pesti Hírnök viszont „valódi államférfiúi higgadtságról és tapintatról" szólt, és Szentiványi röpirata „szerencsés vetélytársának" minősítette Kovács munkáját.6 0 A Pesti Napló is részletesen tárgyalta és elutasította, de kihasználta az alkalmat az egyezkedés előfeltételeivel kapcsolatos álláspont megismétlésére: „...csekély fontossággal bir a mi részünkről minden békülési sürgés addig, mig nincs kivel kibékülni".6 1 Augusztus legelején a Pesti Napló hasábjain megjelent két olyan cikk is, Trefort Ágoston,6 2 illetve Csengery Antal tollából, amelyek az 1861-es országgyűlési feliratok téziseit ismételték.6 3 Talán ennek a sorozatnak részét alkotta Trefort Ágoston egy kézirata 1862. augusztus 3-i keltezéssel „Zur Lösung der ungarischen Frage. Auch ein Programm" címmel, melyet csak egy jóval későbbi kiadásból ismerünk. Nem tudni pontosan, milyen konkrét céllal foglalta össze elképzeléseit Trefort, az írás mindenesetre Eötvös József hagyatékából került vissza hozzá, majd ő juttatta el a Pester Lloyd szerkesztőségéhez. Trefort álláspontját 1861. május 22-én az országgyűlésen is kifejtette, amennyiben már akkor „tökéletes dualismus"-ról beszélt, s jelezte, hogy a personalis unió jogi kapcsa mellett vannak „bizonyos viszonyok", melyeket nem lehet kizárólag a közjog alapján megítélni, mint például a vámszövetség, az államadósságok, a kereskedelemügy. 1861 őszétől kezdve Trefort aktív munkatársa volt a Pesti Naplónak, jónéhány alkalommal maga is kiállt a tervezgetések szükségessége ellen, miközben megerősítette a dualizmus elvét, „a hazánkat az örökös tartomá-59 Kecskeméthy Aurél: A birodalom alkotmányos rendezése magyar fölfogás szerint. Sürgöny 2. évf. 213-214. sz. (1862. szept. 17., 18.), a Sürgöny nyilatkozata: a terjedő hírek ellenében a röpirat „...hivatalos forrásból nem ered; még kevésbé pedig tekinthető annak, minek élénk képzelődés keresztelé, a főkanczellár ur ő nmltga programmjának." Tárcza c. rovat. Uo., 2. évf. 212. sz. (1862. szept. 16.), vö.: Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 140-145. 60 Hazai közügyek. Pest, sept. 9. Pesti Hírnök 3. évf. 207. sz. (1862. szept. 10.) 61 Pest, September 13. 1862. „Egy vidéki politikus" aláírással. PN 13. évf. 211-3777. sz. (1862. szept. 14.), Kemény Zsigmond: Pest, September 24. 1862. Uo. 220-3786. sz. (1862. szept. 25.), Kemény Zsigmond: Pest, october 3. 1862. Uo. 228-3794. sz. (1862. okt. 4.), az idézet e legutóbbi cikk részlete. 62 Trefort Ágoston (1817-1888): a centralista csoport tagja, 1848-ban földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi államtitkár, 1860-1861-ben Békés megyei alispán, országgyűlési képviselő, 1872-1888 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 63 Trefort Ágoston: Pest, július 20. 1862. PN 13. évf. 167-3733. sz. (1862. júl. 22.): „alkotmányos dualismus" „felirataink értelmében"; [Csengery Antal]: Pest, augusztus 7. 1862. Bécsi dolgok. „Szerk." aláírással. Uo. 183-3749. sz. (1862. aug. 9.). Csengery szerzőségét azonosítja: Samu Nagy Dániel: Magánélet és közéleti tevékenység: Csengery Antal az 1860-as és az 1870-es években. Ph.D. disszertáció, ELTE, 2003. 34-37.
