Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
.KIEGYENLÍTÉSI PROGRAMM-KOVÁCSAINK", 1861-1865 707 eredményes közvetítésre csak a februári pátens módosítása után kerülhet sor, ezt pedig Bécsnek kell kezdeményeznie, ennek hiányában minden programalkotás csak „megoldásokkal kinálkozás" lehet. Kitért azonban az 1861. évi országgyűlési feliratoknál sokkal hangsúlyosabban az 1848-as törvények lehetséges revíziójára is: „Mi az egész magyar alkotmányosságot védjük, s tiltakozunk azon bornirozottság ellen, mintha meg nem változtatható törvényeket ismernénk. Egyéb követelésünk nincs, csak az, hogy a változtatások a maga utján történjenek." Ha megszűnik a magyarok részéről a gyanakvás „az alárendeltség, a jogaiból kivetkeztetés, a rendszeres elerőtlenités és beolvasztás félelme" miatt, „...semmi sem fogja gátolni a törvényes uton eszközlendő revisiót" [kiem. az eredetiben]. De amíg az uralkodó és Schmerling ragaszkodik a februári pátenshez, csak két lehetőség van: belépés a Reichsratba a februári pátens szabta feltételek mellett vagy a két feliratban megfogalmazott állásponthoz való ragaszkodás. Közvetítésnek tere nincs.54 Zichy és Kovács fellépése ezért „időn kivüli vagy időelőtti", s bár személyes rokonszenve nem változott irányukban, politikai ellenfeleinek kell tekintenie őket a jövőben.55 A szinte egyöntetű kedvezőtlen visszhang után Zichy már — ahogy azt Somssich Pál is tanácsolta — az „okos visszavonulást" fontolgatta, ennek jegyében jelentette meg Kovács tudta nélkül Keményhez írt nyílt levelét.5 6 Kovács viszont hírlapi polémiába kezdett Keménnyel, aki rövid úton lezárta a további vitát: Kovács programja „...mint fél élő és fél halott az árnyék és valóság közt ing és lobog, alkalmasint hamar végzi be földi pályáját, s meghal, mielőtt élt volna."57 Ezután mind Kovács, mind pedig Zichy szükségesnek látta külön röpiratban kifejteni álláspontját, ez világított rá a legjobban, hogy a közös fellépés ellenére milyen lényeges szemléletbeli és nézetkülönbségek választották el kettejüket, s Zichyt a konzervatív személyiségektől. Zichy ugyanis igyekezett közvetítő programját szorosan az 1848. áprilisi törvényekből eredeztetni,58 míg Kovács 64 Kemény Zsigmond: Promemoria ellenfeleink szómára I-V Pesti Napló 13. évf. 140-3706., 143-3709., 145-3711., 147-3713., 148-3714. sz. (1862. jún. 19., 24., 26., 28., 29.). Nem tudjuk, Deákkal konzultált-e Kemény ezen kijelentésekről, mindenesetre július 4-én arról számolt be a lap, hogy Deák néhány napos fővárosi tartózkodás után 3-án újra visszautazott szokásos nyári tartózkodási helyére, Pusztaszentlászlóra. Uo. 152-3718. sz. (1862. júl. 4.) 55 Kemény Zsigmond: Zárszó Kovács Lajos és Zichy Antal programmjáról. PN 13. évf. 149-3715. sz. (1862. júl. 1.) 56 Pest, június 24. 1862. PN 13. évf. 145-3711. sz. (1862. jún. 26.). Vő. Zichy Antal: Naplótöredék 1862-ből i. m. 121-122. Zichy részletesen feljegyzi a reakciókat. Deákkal való következő találkozását így úja le: „O gyengéden magához karolt; fellépésemet nagy hibának tartja, melynek eredménye ugyan nem lesz, de nekem — nevemnek — árt. Különben ő nem kezeli oly zsarnokilag a pártfegyelmet, s amint engemet ismer, ő részéről még ellenfelének sem tarthat. Kibékülve váltunk meg egymástól; de mégis - valami mégis hátra maradt!" Uo. 123. Kovács Lajos figyelmét sem kerülte el Zichy külön nyilatkozatának retiráló jellege (Uo. 123.), ahogy a közvélemény is tisztában volt a felemás azonosulással. Kovács későbbi lapja, a Független kapcsán példaként lásd a Kecskeméthy által szerkesztett Handabanda című vicclap hírét: Zichytől egy fél cikk jelent meg félig-meddig a lapban. Másnap Zichy három másik lapban mentegeti a merényletet. Handabanda 1. évf. 3. sz. (1863. jan. 24.) 11. 57 Pestjúlius 2. 1862., Pest, július 3. 1862. PN 13. évf. 151-3717., 152-3718. sz. (1862.júl. 3-4.) 58 Vö. Zichy bejegyzése naplójában: „Bánatomban egy brochuret írok. - Facit indignatio versum!" Zichy Antal: Naplótöredék 1862-ből i. m. 123.
