Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695
704 DEÁK ÁGNES nyújtott a két lapnak „a passivités pamlagán heverést rég meguntt [!] egészséges erők"41 vitára és programalkotásra való felszólítására. Június végén jelent meg ennek jegyében a Hírnök hasábjain Kovács Lajos4 2 és Zichy Antal közös nyilatkozata, melyben a passzív rezisztenciát elítélve a „positivitas terére lépés" politikáját hirdették meg, a „mereven veszteglő feleket" érintkezésre és közeledésre szólították fel, de cáfolták azokat a híreket, melyek szerint „egy megállapodott politikai párt" orgánumaként új politikai napilapot készülnének kiadni.4 3 Szintén júniusban, a hónap közepén született a „Mindent a hazáért, még népszerűségedet is" című anonim röpirat is. A röpiratírók mindenekelőtt két motívumot neveztek meg a színrelépésre ösztönző közvetlen tényezők között: egyrészt Kossuth dunai konföderációs tervének nyilvánosságra hozatalát 1862. május végén, másrészt a kormányzati körök homályos pártszervezési akcióról terjengő híreket 1862 júniusában.4 4 A Deutsche Allgemeine Zeitung (Lipcse) ugyanis beszámolt arról, hogy Magyarországon a kormányhű személyek között egy iratot — Kecskeméthy Aurél naplójában a programot személy szerint Pálfíy Mór helytartónak tulajdonította45 — köröztetnek, melynek aláírásával az illetők kötelezik magukat annak támogatására, hogy a jogeljátszási elv mellőzésével Magyarország államjogi helyzete új országgyűlés összehívása űtján rendeztessen, ahol is a koronázási hitlevélben revideálják az 1848-as törvényeket, s egyeztessék össze azokat az örökös tartományoknak a februári pátensben adott alkotmánnyal. A külpolitikát, a hadügyeket, a pénz- és kereskedelemügyet közös ügynek minősítik, amelynek egységes tárgyalását és vezetését kívánják. A program aztán megjelent az Idők Tanúja című lapban is.46 A Sürgöny — Forgách sugalmazására—június közepén közölte, hogy e program nem tekinthető hivatalos kormányprogramnak, de ehhez aztán a Pesti Hírnök azonnal lelkesen hozzátette, azzá válhat, ha az uralkodó egy új országgyűlésen azt királyi propositiók formájában előterjeszti, jelezve, ha nem is hivatalos program az, de kormányférfiaktól származik.4 7 Uo. 134. sz. (1862. jún. 12.), Kecskeméthy Aurél: Még egyszer Kossuth programja. Uo. 138. sz. (1862. jún. 17.); Hazai közügyek. Lapszemle. Pesti Hírnök 3. évf. 131. sz. (1862. jún. 7.): „Egy uj birodalmat tervez Kossuth a papiroson, melynek élete Magyarország halálát s a magyar történet megsemmisülését követelné."; Szemere Bertalan: Nyilt levél Fényes Elek úrhoz! London, 1862. jún. 4. Uo. 133. sz. (1862. jún. 11.); Fényes Elek: Nyilt válasz Szemere Bertalan ur nyilt levelére. Uo. 136. sz. (1862. jún. 14.) 41 Kecskeméthy Aurél: Tisztázzuk az eszméket I. Sürgöny 2. évf. 136. sz. (1862. jún. 14.). 42 Kovács Lajos (1812-1890): az 1840-es években az Erdélyi Híradó munkatársa, Széchenyi István közlekedésügyi tanácsadója, 1848-ban közlekedésügyi államtitkár, 1849-ben a Békepált egyik vezetője. 43 Kovács Lajos-Zichy Antal: Nyilatkozat és még valami. Pest, 1862. jún. 21. Pesti Hírnök 3. évf. 142. sz. (1862. jún. 22.), a korábban terjedő hírekre nézve 1. Vegyes hirek c. rovat, Uo. 140. sz. (1862. jún. 19.) 44 Ezen hónapok publicisztikájáról 1. Berzeviczy Α.: Az absolutismus kora Magyarországon i. m 3. köt. 421-424. 45 Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 154. 46 Idők Tanuja, 3. évf. 143-742. sz. (1862. jún. 24.). A lap azonban a következő kommentárral közli a szöveget: „Mi magunk sem hiszszük, hogy ez okiratok a magyar kormányférfiaktól erednének. Mire való volna reájok nézve a titkolózás? ... Különben is lehetetlenség pártot alakítani - titokban. És aztán ki előtt titkolózni? ... Talán hát a kormány centralista elemei irányában lenne motiválható e titkolózás?" 47 Nemhivatalos rész. Pest, jún. 14. Sürgöny 2. évf. 137. sz. (1862. jún. 15.); Hazai közügyek, Pest, jún. 17. Pesti Hírnök 3. évf. 139. sz. (1862. jún. 18.), Hazai közügyek, Buda-Pest, jún. 23. Uo.
