Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: „Kiegyenlítési programm-kovácsaink"; 1861-1865 695

700 DEÁK ÁGNES Az „októberi férfiak" „nemhivatalos" búcsúját, részben jövőre vonatkozó programjukat az országgyűlésen Mailáth György mondta el augusztus 21-én a főrendi ház utolsó ülésén: a birodalom egészének alkotmányosságát s az egyes birodalomrészek históriai jogait hangsúlyozta, kijelentve: „közös ügyek" és „közös érdekek" mindig léteztek, s ezek első határozott közjogi kifejtését éppen az 1848. áprilisi törvények adták. Ezzel a konzervatívok már igyekeztek programjukat egyszerre kötni az októberi diplomához és az 1848. áprilisi törvényekhez. Bírálta Mailáth a februári pátenst, de azt is kifejtette, hogy a közös ügyek kezelését illetően az 1848-as rendelkezések már talán akkor sem voltak elegendők, ma pedig „teljesen elégtelen" a bennük foglalt kezelési mód.18

Ezután az „októberi férfiak" — Apponyi kivételével — visszavonultak, s csendben várták a fejleményeket. Nem így tett viszont a konzervatívok továbbra is 1847-et zászlajára tűző áramlata. Az országgyűlés feloszlatása után a Pesti Hírnök című napilap, mely Török János1

9

szerkesztésében 1860 decembere óta jelent meg, az októberi diploma érvényesítésének, a miniszterialis rendszer ellenében az 1848 előtti dikaszterialis rendszer fenntartásának és a megyei autonómiának a felelős minisztérium centralizáló rendszerével szembeni védelmezésének programját hirdetve, azonnal kiegyenlítési programmal állt elő, s a birodalom föderatív szervezetét sürgette, cikkeiben szolidaritást vállalt az „októberi férfiakat" felváltókkal.20 Folyamatosan támadta a szabadelvű sajtót, mindenekelőtt a Pesti Naplót, hogy némaságba burkolózik, s elzárkózik a további közjogi programalkotástól. A félhivatalos Sürgöny című napilap Kecskeméthy Aurél2

1

szerkesztésében szintén az októberi diploma cégére alatt jelent meg, de annak le nem zárt, inkább távlatokat nyitó jellegét hangsúlyozta, s óvatosan, de nyitottabbnak mutatkozott a szabadelvű szempontok irányában. A februári pátens mellett megbélyegezte az 1848-as jogfolytonossághoz való merev ragaszkodást is, azonban igyekezett pozícióját az épp működő kormányzattól is elkülöníteni. Az adott pillanatban megszűntnek nyilvánította az ösztönzést az „egyezkedő, közvetítő párt" megalakulására, miközben hosszabb távon fő feladatának e párt megalakulásának elősegítését látta.22

A lap követendő irányvonalát illetően már ekkor megmutatkoztak a később még élesebbé váló nézeteltérések Forgách kancellár és a Mailáth leváltásával egyidőben, november elején kinevezett Pálffy Mór gróf helytartó között.2

3

A Sürgöny inkább Forgách, Török János lapja pe-18

Mailáth György beszéde, XXI. ülés 1861. aug. 21. Az 1861-ik év april 2-án Pesten egybegyűlt országgyűlés főrendi házának naplója. Szerk. Hajnik Károly. Pest 1861. 175-179. 19

Török János (1807-1874): a Magyar Gazdasági Egyesület titkára 1848 előtt, a szabadságharc idején honvéd tiszt, 1853-1855 között között a Pesti Napló, majd több más vállalkozás után 1860-1866 között a Pesti Hírnök szerkesztője. 20

Sz.: Birodalmi egység a birodalmi tanács vagy foederatio alapján I-VII. Pesti Hírnök 2. évf. 194-199., 203. sz. (1861. aug. 27-31., szept. 1., 6.). 21

Kecskeméthy Aurél (1827-1877): publicista, 1854-1860 között a Legfelsőbb Rendőri Hatóság sajtóosztályának hivatalnoka, 1860-1863 között a Sürgöny, majd a Magyar Híradó szerkesztője. 22

Kecskeméthy Aurél: Pest, aug. 30. Sürgöny 1. évf. 199. sz. (1861. aug. 31.); Uő: Kénytelen nyilatkozat. Uo. 216. sz. (1861. szept. 20.). 23

Amikor például Pálffy 1861. november végén javasolta, hogy Ranolder János veszprémi megyéspüspök (aki nevének titokban tartását kérte) hírlapi cikkét az 1848-as törvények alaki érvényte-