Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Fenyő István: Eötvös József és az osztrák Staatsschrift 683

684 FENYŐ ISTVÁN mat, s meggyőződéses híve volt a Béccsel való megegyezésnek, de elhatározásában, hogy sógorával együtt elhagyja az országot, csupán egyik tényező volt Kossuth forradalmi politikája. A másik meghatározó indok az volt, hogy a bécsi kormányzat, a Wessenberg-Doblhoff-mmisztérium politikájával sem tudott egyetérteni, a Béccsel való együttműködés illúziójából végleg kiábrándult. Különösen nem a Staatsschrift-tel, melyet álnoknak és hitszegőnek ítélt, mert az megkérdőjelezte az ország egyszer már megadott önállóságát. Eötvös ekkor úgy érezte, hogy politikai programja teljesen kudarcot vallott. A bekövetkezett események mindkét sarkelvét — az alkotmányosságot és a Habsburg-birodalommal létesített kapcsolatot — kikezdték. A csalódás idegkimerülést váltott ki nála, ezért döntött úgy, hogy külföldre menekül. 1848. október 12-én érkezett Münchenbe. Amint némiképp jobban lett, elhatározta, hogy írásban száll szembe a bécsi államirat állításaival. Gergely András és Gángó Gábor forrásfeltárásaiból tudjuk, hogy legkésőbb 1848. november 27-én be is fejezte első munkáját, amelyet aznap elküldött a híres napilapnak, az augsburgi Allgemeine Zeitungnak. Ez az írása meg is jelent Die Rechtsfrage (A jogi kérdés) címmel az újság 1848. december 7-i számának mellékletében. Szinte páratlan értékű alkotás: benne egy kiemelkedő magyar politikus és politikai gondolkodó, volt miniszter, a liberális ellenzék egyik vezéralakja vonja sorra kétségbe a Staatsschrift állításait, melyeket dr. Alexander Bach, az akkori osztrák belügyminiszter szükségesnek tartott előzőleg a bécsi birodalmi gyűlés szeptember 18-i ülésén is felolvasni. Gángó Gábor tisztázta, hogy a megjelent cikk csupán egy része, mintegy a fele az Országos Levéltárban található kéziratnak. Elküldése előtt ugyanis Trefort lektorálta és kihúzta belőle a túl radikálisnak tartott, az osztrák kormányzatot legerőteljesebben bíráló passzusokat. Ezért, ha Eötvös hiteles politikai ι véleményére vagyunk kíváncsiak, sokkal célszerűbb, ha A jogi kérdés eredeti kéziratával ismerkedünk meg. Ezt fogjuk tenni a továbbiakban. Annál is inkább, mert a kiadó, August Cotta a neki megküldött, már erősen megrövidített kéziratot tovább „szelídítette". Nem teljesítette Eötvös kérését: nem jelezte cikkét a kért Ε betűvel (ez volt Eötvös egykori, a Pesti Hírlap-vezércikkekben használt szignója), másrészt egy három írásból álló cikksorozat első, „Von einem Ungar" származó darabjaként tette közzé. Gergely András úgy véli, hogy Eötvös azért vállalkozott cikkének megírására, mert a Schwarzenberg-kormány megalakulásakor felcsillant előtte a halvány remény: az új vezetés a német egység előnyeinek megszerzéséért esetleg visszatér a perszonális unióhoz. Gergely ezzel kapcsolatos adata azonban pontatlan: Schwarzenberg ugyanis nem léphetett 1848. november 16-án az osztrák parlament elé programjával. A Schwarzenberg-kormány csak később, 1848. november 21-én alakult meg, s a Kremsierbe áttelepített osztrák parlament csupán 22-én tartotta ott első ülését. Maga Felix Schwarzenberg herceg, az új miniszterelnök, pedig 1848. november 27-én mutatkozott be a kremsieri országgyűlés előtt. Azon a napon tehát, amelyen Eötvös cikkét elküldte az Allgemeine Zeitung számára. Ezzel együtt elképzelhető, hogy Eötvöst az új minisztériumhoz fűzött alkotmányos reményei késztették írásra. Adódik azonban egy másik hipotézis is.