Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
A PORTUGAL SAJTÓ AZ 1848-49-ES MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEKRŐL 675 tóságáról azt olvashatjuk, hogy az majdnem mindig ellent mond, hitelét rontja a Madridból telegrafon át, a hivatalos portugál kiküldöttől érkezett híreknek. Ez érthető, mert a kormány képviselői mindig az osztrák oldalon állnak a magyar-osztrák ügy megítélésében. A július 24-i számban ismét egy teljes magyar kiáltvány portugálra fordított szövegét találjuk. A kiáltvány, amelyet 1849. június 27-én írt alá, Kossuth, Szemere, Csányi, Görgey, Batthyány Kázmr, tíz pontjából megtudják a portugál olvasók: "Keresztesháborút indítottunk az oroszok ellen..." „...ez nem két ellenséges hadsereg közötti háború: ez a háború a szabadság és a zsarnokság között zajlik, a barbárság katonái és egy teljesen szabad nép között." Ha a nép a szabadságharc mellé áll és segít, akkor „meghódítjuk a szabadságot magunknak és egész Európának." A legintezívebb a portugálok figyelme augusztus-szeptember hónapokban, ami összekapcsolódott a megélénkülő portugál belpolitikai problémákkal és a hozzájuk kapcsolódó sajtóvisszhanggal. Az Estandarte augusztus 14-én bonyolódott vitába a Revolucao de Septembro-val a magyar ügy értelmezése kapcsán. A magyar honvédő háború júliusi fázisában már mutatott olyan tüneteket, hogy nem képes győzni az orosz-osztrák túlerő fölött. A nyugati lapok, így a francia és angol lapok aggodalommal tekintettek az orosz beavatkozás miatt Magyarország felé. Különösen érzékenyen reagáltak a helyzetre az angolok. A portugál-angol diplomáciai és kereskedelmi - hagyományosan portugál függőséget mutató - kapcsolat miatt a portugál sajtó természetesen figyelemmel kísérte az angol véleményt. Augusztus 3-án a Daily News-ból átvett hosszú cikk kapcsán arról tudósítja a portugál olvasókat a Revolucao, hogy Londonban a magyar ügy érdekében Jelentős megbeszélést" tartottak. Az angol fővárosban a lakosság nagy szimpátiával tekint a magyar honvédő harcokra. A „megbeszé-I lésen" Mr. Cobden azt fejtegette, hogy az angol kormánytól fegyvereket, lőszert és egyéb segítséget kellene kérni, valamint hogy diplomáciai úton nyomást gyakoroljon Oroszországra. Ha nem, vélhetően Oroszország elfoglalja majd Törökországnak az európai érdekeltségű területeit. Augusztus 6-án majdnem egy teljes oldalt szánt a Revolucao de Septembro az angol képviselőházban július 21-én lezajlott ülésén elhangzott vélemények ismertetétésére. Osborn, Russel, Milnes, Roebuck, Palmerston, Wild és Lord Dudley Stuart hozzászólásait olvashatták Lisszabonban a portugálok. (Az átvétel a francia Journal des Debatesből történik.) Kiemeli azt a tényt a portugál lap, hogy az 1848-as magyar törvényeket maga a császár is jóváhagyta, majd később visszavonta. A magyar arisztokráciáról kimondottan pozitívan nyilatkozik: „ez az arisztokrácia a szó legnemesebb értelmében nemes", mivel mindig helyes irányba vezette a népet. Kossuthot Washingtonhoz hasonlítja, amikor a szabadságjogok megadásáról van szó. A magyar szabadságharc ebben a fázisában nem egyszerűen szabadságharc, hanem a despotizmus ellen és a függetlenség megvédése érdekében zajlik. Milnes angol képviselő a következőképpen fogalmaz: „... a magyar ügy tisztán nemzeti jellegű; nem arisztokratikus és nem demokratikus." „Sem a köztársaságot, sem a köztársasági kormányt nem kiáltották ki Magyarországon... A diéta kijelentette, hogy ez az állapot csak átmeneti, „interregnum", amely után feltehetően egy alkotmányos monarchia következik majd." Egy másik képviselő szerint, ha Anglia beavatkozott Görögország oldalán annak idején, nem ma-
