Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
674 SEMSEY VIKTÓRIA háború amelyben el akarja szakítani Magyarországtól Erdélyt és Horvátországot... Majd folytatja a lap: ...az új kormányformáról a nemzetgyűlés, (országgyűlés) fog dönteni, amely döntésig átmenetileg az országot egy elnök és felelős kormány irányítja. A kormány elnöke egyhangú döntés alapján Kossuth lesz. Július 2-án portugálra fordítanak egy Temps-ből átvett cikket: Kossuth megegyezett a szerbekkel. A szláv népek és a magyarok között konföderációra is lehetőség van. - következtet a cikk írója. A magyarok, végül is, a győzelemhez a horvátok és szerbek segítségét kell hogy kérjék, akik pedig eddig a legkönyörtelenebb ellenségeik voltak.4 4 A július 6-i lap második oldalán teljes hasábon közlik Kossuth életrajzát. Nem derül ki milyen forrást használnak, annyi azonban bizonyos, hogy Kossuth szerepéről szólva közölnek leegyszerűsítéseket, tévedéseket is: „A jobbágyfelszabadítás, a tulajdon elidegeníthetetlenségének felszámolása, a zsidók emancipálása, egy független magyar kormány megalakítása: mindez Kossuth műve volt." Július 14-én egy hosszú cikkben az angolok osztrák ellenes véleményéről ír a lap az angol Times cikkét idézve. Megjegyzi, hogy már az eddigi magyar ellenes erőszakos eszközök miatt is „megvetendő politiká"-nak tartják az angolok az osztrák politikát, de most, hogy a cárhoz fordult segítségért Ausztria, magatartása egyszerűen „gyászos". Magyarország - jelzi az angol lap - most nem egyszerűen uralkodója ellen harcol, akivel nem ért egyet, hanem egy idegen ország inváziója ellen védekezik. A Globe, amely félig hivatalos lapja Palmerstonnak, szintén ezen a véleményen van. A portugál Revolucao de Septembre mindezek után arra a következtetésre jut, hogy "Europa felvilágosodott sajtóján keresztül érvényesül a demokrácia és a népek függetlenségének ügye..." „Úgy látszik, az angol lordok demokratábban, mint a mi bőrcipős (értsd polgár!) minisztereink." A július 16-i lap a Kossuth által 1849. május 18-án Debrecenben kiadott kiáltványt teljes terjedelmében közli. Ebben Batthyány Kázmér és Kossuth az európai közvélemény előtt, annak támogatásában bízva tiltakozik az orosz fegyveres támadás ellen. A kiáltvány felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország jogos ügyért harcol. A Habsburg ház jogos trónfosztása után az orosz jogtalan fegyveres beavatkozás ellen. A magyar nemzet „Az európai egyensúly, a szabadság és a civilizáció nevében tiltakozik." Bízik abban , hogy „mindazon népek, akik szeretik a jogot és a szabadságot támogatni fogják ezt a kiáltványt." A július 20-i számban Dembinski életrajzot találunk. Ugyanezen lapban egy Galicia-i cikkből idéznek, amely lengyel szemszögből ítéli meg az orosz fegyveres beavatkozást. Felhívja a figyelmet a pánszláv törekvésre: „Jól ismeritek a pánszlávizmus tervét, ...amelyet Oroszország, jobban mondva uralkodója támogat 1834 óta a különböző szláv országokban, ...ami egyet jelent egy szláv birodalom megalakításával, Oroszország uralma alatt." „...egy tragédia elején vagyunk, amely a szabadság megvédése érdekében és az egész republikánus Európa egységéért bontakozik ki." Július 23-án a hadi események kapcsán olvasható a portugál lap véleménye is: „a magyarok ellenállása, mint várható volt, kétségbeesett, hadi mozgásaik ugyanakkor stratégiailag bölcsek. A számbeli túlerő ellenére nem lenne meglepő, ha győznének." A külföldi sajtó megbízha-42 In. A Revolucao de Septembre, 1848. szeptember 12., B.N.L., Jornaes
