Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659

A PORTUGAL SAJTÓ AZ 1848-49-ES MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEKRŐL 673 A Revolucao de Septembre 1849 első hónapjaiban viszonylag keveset foglalkozott a magyar eseményekkel. Március-június hónapokban már valamivel többet. Igazán nagy figyelmet szentelt a tavaszi hadjáratnak, valamint az azt követő vereségnek és következményeinek. Augusztus-szeptember hónapokban bontakozott ki a sajtóvita az Estandarte mérsékelt liberális lap és a Revolucao de Septembro között a magyar események értelmezése kapcsán. Az alábbiakban figyelmünket elsősorban erre a vitára és az év végéig megjelenő cikkekre irányítjuk. 1849. január 4-én egy Krakkóból érkezett hír szerint Magyarországon kikiáltották a köztársaságot. Január-februárban majdnem minden lapban találunk hírt a háború eseményeiről. A március 15-i szám első oldalán egy hosszú vezércikkben, amely az európai eseményeket tárgyalja arra a következtetésre jut a szerző, hogy az orosz beavatkozás miatt európai üggyé vált a magyar háború. Moldva és Havasalföld, Erdély elfoglalása miatt, az orosz-osztrák szövetség Poroszország, Franciaország és Anglia ellenszenvét vívta ki. Bár az említett területeken elsősorban a nemzetiségi kérdés okoz feszültséget, azonban emögött is a nagyhatalmak érdekei húzódnak meg. Az orosz beavatkozás ezen felül az itáliai kérdést is érinti, és rosszabb Ausztriára nézve, mintha elveszítené magyarországi csatáit. Ennek kapcsán a szerző fejében még az a gondolat is megfordul, hogy esetleg orosz-osztrák szövetség foglalhatja el Itáliát. 1849. március 27-én a Revolucao de Septembro ismét egy egész oldalon foglalkozik az európai helyzettel. A vezércikk első mondata jelzi a téma fontosságát: „Lesz háború?" A kérdést követő hosszú válaszban a civilizációt, a vallást, a szabadságot félti egy esetleges orosz győzelemtől. Az egyik oldalon a de-1 mokrácia és az önálló nemzeti keretben történő fejlődés ügye áll, a másikon az orosz győzelem és vele a „kozák barbárság." „A kard és a korbács lesz az egyetlen emblémája ennek a paternalista rendszernek. Depotizmus, mint rendező ' elv és mint kormányzati eszköz.4

3 Május 1-én az első oldalon hosszú cikkben elemezték a magyar hadi eseményeket és a nemzetiségek sorsának összefonódását. „... a magyarok nem csak csatákat nyernek, hanem rajtuk keresztül nagy terveket is véghez visznek." „...Elterjedt a hír, hogy a háború Ausztria ellen nem a magyarok bosszúállása volt, hanem az elnyomott népek ellenállása, a kifosztó politkát képviselő Bécs ellen.Azon igyekeznek a magyarok, hogy kibékítsék a népeket, amelyeket a kemény magyar autoriter irányítás az osztrákok oldalára állított." Ha a magyarok a jog és a kölcsönös tisztelet útján haladnak a nemzetiségi kérdésben, akkor biztos a győzelmük - vonja le a következtetést a szerző. Amikor a cári seregek négy irányból megindulnak a magyar szabadságharc leverésére, a május 14-i lap vezércikke ezzel a mondattal jelzi Ausztria jövőjét: „Ausztria bevégeztetett!" Ausztria ugyanis vagy a magyar hadseregtől kapja a végső csapást, vagy Miklós cár alávetettje lesz. Az 1849. június 22-i lap negyedik oldalán „Austria e Hungria" cím alatt adja hírül az április 14-i Habsburg trónfosztást. Az indkolásban a portugál olvasók megtalálják a következőket: árulás és hűtlenség — Ausztria részéről —, 43

In. A Revolucao de Septembro, 1849. június 2. B.N.L., Jornaes