Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
672 SEMSEY VIKTÓRIA bro4 2 . A „Gazeta de Breslau"-ból átvett cikkben (1848. szeptember 20-án) Magyarország lakosságáról, földrajzilag behatárolt nemzetiségi összetételéről, felekezeti eltéréseiről olvashatunk. „Magyarország lakossága sajnos heterogén..." Majd hozzáteszi a lap, hogy „ráadásul alávetett a magyar nemesség széleskörű elnyomásának." Eddig azonban a szlovákok nem mutattak nagy vágyat a függetlenség megszerzésére, nem úgy, mint a horvátok és az illírek (szerbek és szlovének). Miután azonban Magyarország politikailag és adminisztratív értelemben függetlenedett Ausztriától, a horvátok is ellenállásukat fejezték ki a magyar kormánnyal szemben. Október 21-én a vezércikkben egy rövid szakasz említi a pákozdi csata jelentőségét. Az október 24-i szám első oldalán elsősorban a bécsi forradalomról és annak kapcsán a magyar katonai segítségről, a bécsi udvar reakciójáról és a magyar függetlenségi törekvés újabb lendületéről közölnek cikkeket. Október 30-án a vezércikk szerzője keserűen mondja: „Portugália Európa egyetlen országa, amely a legnagyobb nyugalomban van; ne higgyük azonban, hogy mi vagyunk a föld legjobban kormányzott országa." ...Ezt a gondolatot folytatja a november 2-i vezércikk írója is, amikor úgy fogalmaz, hogy 1848-ban a portugál nyugodtság a török és az orosz — elmaradottságot takaró — nyugalomhoz hasonlítható. Valójában a portugál nyugalom és rend forrása a „a zsarnokság vagy a kimerültség". A zsarnoknság a kormány, a kimerültség a nép részéről értendő. Kemény hangon folytatódik a bírálat: „Béke és rend van az országban, de nincs jó kormány és szabadság... A csendben elhangzó panaszok nem zavarják a kormányt... amelynek célja nem a kormányzás, hanem hatalmának fenntartása." A november 15-i szám első oldalán még pesszimistább a vezércikk mondanivalója, amikor a portugál helyzetet az európai forradalmi változásokhoz méri:..." Mivel Euirópa, a forradalom ösvényén nem várja be a lassan piszmogó népeket, mivel az (új) eszmék megelőzik a mi értelmiségünk elkésett mozgalmait,... a népek haladásának körmenetében annyira lemaradunk, hogy már nem lesz időnk hozzájuk igazítani megkésett lépéseinket..." A december 9-i számban azt olvashatjuk, hogy a magyarok erőik újra rendezésével, seregeik újjászervezésével foglalkoznak és „a németek és szlávok jelenleg rokonszenveznek a magyarokkal; a korábbi nemzetiségi ellentétek eltűnnek: a székelyek készek arra, hogy együttműködjenek a magyarokkal és várható, hogy a szerbek is szövetkeznek mindezekkel a népekkel." A december 15-i számban ezt megerősítő tartalmú cikket találunk, amit a egy frankfurti újságból (Gazeta des Portes) vettek át : „A magyaroknak nagy számú ellenséggel kell szembenézniük a nemzetek közötti rivalitás és a hatalom-féltés miatt." Ha az osztrák uralkodó megtagadja a szerbek vajdára vonatkozó kérését — teszi hozzá a lap —, akkor az orosz és a török beavatkozástól is tartani kell a zónában. Az oroszok ugyanis támogatják a szerbek kérését, míg velük szemben a törökök a magyarokat támogatnák területi érdekeik miatt. A végén pedig Ausztria csak névleges hatalom maradhat majd, mert az igazi hatalom az orosz lesz ezen a vidéken. 42 In. A Revolucao de Septembre, 1848. szeptember 12., B.N.L., Jornaes
