Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659

A PORTUGAL SAJTÓ AZ 1848-49-ES MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEKRŐL 667 1848. második felében, július-szeptember hónapokban igen kevés hír ol­vasható Magyarországról. A cikkeknél használt betűtípus is jelezte az esemé­nyek „fontosságát": általában igen apró betűsek a 'cikkek, a vezércikk dupla nagyságú betűtípusával szemben. 1848. szeptember 19-én a vezércikk megfo­galmazta a kormánynak a belpolitikában követendő álláspontját: „...türelem a véleménnyekkel szemben, elnyomás a szenvedélyekkel szemben, és a megmoz­dulásokkal szemben büntetés." 1848. szeptember 25-én, majd október 10-én az Augsburger Zeitung-ból átvett cikk alapján rövid hírek olvashatóak a magyarok és horvátok közötti há­borúról. Október 19-én elborzasztó részleteket közölt a lap Lamberg haláláról, majd még tovább elemzte ugyanezt a Morning Herald-ból átvett cikkek alapján, „barbár gyilkosságnak" minősítve a történteket. Az október 26.-i lap vezércikk­ének következtetése mindezek után „...Bizony, a mérszárlásnak ezen szörnyű je­lenetei közepette, ami Magyarországon és Németországban történt, büszkék vagyunk arra, hogy portugálnak születtünk."30 Az 1848. novemberi lapokban olvashatunk arról, hogy az osztrák seregben harcoló magyar katonákra vonat­kozóan milyen magyar rendelet született, amellyel visszahívták őket „a haza védelmében, annak alkotmányos függetlensége érdekében, amelyet királyi aláírás szentesített." Az év végi híreket főleg az angol Times-ből, a francia Constitu­tionnel-ből vette át a portugál kormánypárti lap. Figyelemre méltó, hogy a nemzetiségi kérdésre utalva, meglehetősen reális statisztikai adatokat közölt a korabeli Magyarország és Erdély magyar lakosságának arányáról. Mivel az európai forradalmi események 1849 elejére többségükben lezá­rultak, a Diario do Governo megengedte magának a február 23-i 46-os számban azt a következtetést, hogy ..."Ezek a szörnyű jelenetek.felfedték és mindenki h számára bebizonyították a mély szakadékot, amelyet az anarchia ás a nemze­tek lába elé..." Március 8-án pedig az előző hónapoktól eltérően először elemzte ki a kormánypárti lap újságírója az Ausztria és Magyarország közötti harcokat egy teljes hasábon keresztül: „...ez a háború, amelyet a szabadság és a nemzeti függetlenség nevében vívnak, azonban nem a nép függetlenségére és szabadsá­gára gondolva, ha ez a forradalom győzne, a nép még inkább rabszolgasorba ke­rülne, mert a győzelem gyümölcseit egyetlen kiváltságos osztály aratná le."31 A kormánypárti lap megemlítette azt is, hogy a magyar forradalom nehéz körül­ményei nem kezdveznek a győzelemhez. A harcok kiújulása 1849 tavaszán azonban csak meghosszabbítja az áldozatokat. Ez pedig mindenki számára sze­rencsétlenséget jelent, de főleg a magyar nép számára hoz még több vesztesé­get. Elsősorban azért, - itt láthatjuk amint a külföldi események kapcsán utal a portugál sajtó saját országának belpolitikai helyzetére - mert a harcok kimerí­tik az ipart, elpusztítják a magántulajdont, és a szegények teljes lesüllyedése végül az egész ország anyagi bukását hozza magával. Végül pedig Ausztriának is sok nehézséget okoz ez a háború, nem beszélve egész Európáról, mert „abban a kényes helyzetben, amelyben Ausztria van, egy háború, bármilyen is... általá­nos végromlást okozhat..." Vagyis újabb forradalmi hullám elindulását hozhatja 30 In. Diairo do Governo, 1848. Okt. 26. η. 254. Biblioteca Nációnál de Lisboa, Jornaes 31 In. Diario do Governo, 1849. március 8. 57. sz. Β. N. L., Jornaes

Next

/
Thumbnails
Contents