Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
A PORTUGAL SAJTÓ AZ 1848-49-ES MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEKRŐL 667 1848. második felében, július-szeptember hónapokban igen kevés hír olvasható Magyarországról. A cikkeknél használt betűtípus is jelezte az események „fontosságát": általában igen apró betűsek a 'cikkek, a vezércikk dupla nagyságú betűtípusával szemben. 1848. szeptember 19-én a vezércikk megfogalmazta a kormánynak a belpolitikában követendő álláspontját: „...türelem a véleménnyekkel szemben, elnyomás a szenvedélyekkel szemben, és a megmozdulásokkal szemben büntetés." 1848. szeptember 25-én, majd október 10-én az Augsburger Zeitung-ból átvett cikk alapján rövid hírek olvashatóak a magyarok és horvátok közötti háborúról. Október 19-én elborzasztó részleteket közölt a lap Lamberg haláláról, majd még tovább elemzte ugyanezt a Morning Herald-ból átvett cikkek alapján, „barbár gyilkosságnak" minősítve a történteket. Az október 26.-i lap vezércikkének következtetése mindezek után „...Bizony, a mérszárlásnak ezen szörnyű jelenetei közepette, ami Magyarországon és Németországban történt, büszkék vagyunk arra, hogy portugálnak születtünk."30 Az 1848. novemberi lapokban olvashatunk arról, hogy az osztrák seregben harcoló magyar katonákra vonatkozóan milyen magyar rendelet született, amellyel visszahívták őket „a haza védelmében, annak alkotmányos függetlensége érdekében, amelyet királyi aláírás szentesített." Az év végi híreket főleg az angol Times-ből, a francia Constitutionnel-ből vette át a portugál kormánypárti lap. Figyelemre méltó, hogy a nemzetiségi kérdésre utalva, meglehetősen reális statisztikai adatokat közölt a korabeli Magyarország és Erdély magyar lakosságának arányáról. Mivel az európai forradalmi események 1849 elejére többségükben lezárultak, a Diario do Governo megengedte magának a február 23-i 46-os számban azt a következtetést, hogy ..."Ezek a szörnyű jelenetek.felfedték és mindenki h számára bebizonyították a mély szakadékot, amelyet az anarchia ás a nemzetek lába elé..." Március 8-án pedig az előző hónapoktól eltérően először elemzte ki a kormánypárti lap újságírója az Ausztria és Magyarország közötti harcokat egy teljes hasábon keresztül: „...ez a háború, amelyet a szabadság és a nemzeti függetlenség nevében vívnak, azonban nem a nép függetlenségére és szabadságára gondolva, ha ez a forradalom győzne, a nép még inkább rabszolgasorba kerülne, mert a győzelem gyümölcseit egyetlen kiváltságos osztály aratná le."31 A kormánypárti lap megemlítette azt is, hogy a magyar forradalom nehéz körülményei nem kezdveznek a győzelemhez. A harcok kiújulása 1849 tavaszán azonban csak meghosszabbítja az áldozatokat. Ez pedig mindenki számára szerencsétlenséget jelent, de főleg a magyar nép számára hoz még több veszteséget. Elsősorban azért, - itt láthatjuk amint a külföldi események kapcsán utal a portugál sajtó saját országának belpolitikai helyzetére - mert a harcok kimerítik az ipart, elpusztítják a magántulajdont, és a szegények teljes lesüllyedése végül az egész ország anyagi bukását hozza magával. Végül pedig Ausztriának is sok nehézséget okoz ez a háború, nem beszélve egész Európáról, mert „abban a kényes helyzetben, amelyben Ausztria van, egy háború, bármilyen is... általános végromlást okozhat..." Vagyis újabb forradalmi hullám elindulását hozhatja 30 In. Diairo do Governo, 1848. Okt. 26. η. 254. Biblioteca Nációnál de Lisboa, Jornaes 31 In. Diario do Governo, 1849. március 8. 57. sz. Β. N. L., Jornaes