Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659

668 SEMSEY VIKTÓRIA magával - fejtegette a lap. A március 27-i vezércikk ugyancsak azt a gondolatot folytatta tovább, hogy az 1849-es tavaszi helyzet „végromlásba" döntheti Európát: a német, az olasz a magyar, az osztrák helyzet, az orosz csapatok belépése Erdélybe, a cár állásfoglalása a magyar szabadságharc ügyében, a porosz ellenszenvet kivívó orosz-osztrák együttműködés a nagyhatalmak közötti összecsapást vetítheti előre Európában! Egyedül Anglia és Franciaország jelentik a béke biztos támaszait, pedig a béke az ami a népek felvirágzásához az egyik legfontosabb elem.3

2 Az 1849. március 28-i Diario do Governo az 1849. március 4-i Olmütz-i alkotmány teljes szövegét közölte. Március 31-én - a francia Journal des Debatsból átvett hír jelent meg - mely szerint „a magyar helyzet megváltozott, az osztrák csapatok veresége pedig súlyos következménnyel járhat Itáliára nézve." A tavaszi hadjárat idején nagyon gyakoriak a hadi eseményeket ismertető hírek. Tehát a magyar szabadságharc ügyét szorosan összekapcsolták a portugál lapok Ausztria és Oroszország szövetségével, az Orosz behatolással Kelet-Európában és az itáliai egység ügyével. (Gyakran használt külföldi lapok: Gazeta de Breslau, Times, Constitutionnel.) Az április 26-i számban tovább elmélkedett a portugál újságíró arról, hogy bárcsak mindez az európai esemény lecke lenne a kormányoknak arra, hogy stabil belpolitikai helyzetet alakítsanak ki. „...ezek az események arra kell hogy szolgáljanak, hogy ösztönözzék a kormányokat, vigyázzanak a jog gyakorlásának tisztaságára, a vélemények tolerálására buzdítsanak, figyelmeztessenek a nép jogainak teljes tiszteletben tartására, az alkotmányos elvek szigorú betartására, valamint a népek jogos igényeinek feltárására és követeléseinek kielégítésére ösztönözzenek...". A Diario do Governo 1849. május 1-i számában a vezércikk írója kiemelte, hogy a korabeli Európa általában lenézi Portugáliát, annak anyagi színvonalát < és elmaradt szokásait: „... társadalmunkat olyan elmaradottnak festik le, hogy az bármely korábbi század népének szégyenére vállna." Ugyanakkor elfelejtik, hogy „egy nép civilizációját igazán az minősíti, ha szokásai szelídek, mert ezen szelídség nélkül sem a szabadság, sem a felvilágosultság nem képesek a népek boldogságát előmozdítani." A cikk összehasonlítja Portugáliát azokkal az európai országokkal, ahol olyan véres jelenetek játszódtak le, mint Bécsben, Frankfurtban, Pesten és Prágában: „Olyan jelenteket, mint ezek voltak...soha nem látott ez az ország... egyetlen pártunk sem szennyezte be kezét olyan gyilkosságokkal, mint amelyek megrémisztették Bécset, Frankfurtot, Pestet és Prágát." Az 1849. május 22-i lap (a Kölnische Zeitung vette át cikkét) Miklós cár kiáltványából idéz, amelyben a cár azzal indokolta magyarországi fegyveres beavatkozását — azon túl, hogy a bécsi Szent Szövetségre hivatkozott —, hogy nem egy „egyszerű" forradalom leveréséhez nyújt Ausztriának segítséget, amely csak ausztriai ügy, hanem egy európai kihatású forradalomhoz. A cikk végén a szerző hozzáfűzte: „A magyar diéta a Habsburgok osztrák ágát trónfosztottnak nyilvántotta, az orosz segítség igénybevétele miatt." A Diario do Governo figyelme június, július, augusztus és szeptember hónapokan mégis elsősorban Franciaország, Italia, Ausztria felé fordult, csak 32

In. Diario do Governo, 1849. március 27. No.73. B.N.L. Jornaes