Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
664 SEMSEY VIKTÓRIA Visszatérve az 1848-as évhez, Portugáliában a konzervatív vagy mérsékelten liberális és centralizált kormányok stabilan tartották magukat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elégedetlenség — az európai eseményeket és eszméket figyelemmel kísérők táborában különösen —, amely a portugál társadalom számtalan rétegét jellemezte, ne irányult volna a kormányzati módszerekre, és adott esetben ne kérdőjelezte volna meg a legitimizmust. Az 1842-1848 között a kormány élén álló António Bernardo da Costa Cabrai (rövid ideig megingott helyzete az 1846-47-es polgárháború idején) alatt Portugáliában refomok és fontos változások történtek a gazdasági életben és az államigazgatásban. Cabrai centralizált kormányzati módszere lehetővé tette egy új „arisztokrácia" megszületését, amely nem születési, hanem vagyoni alapon állt. Elsősorban a pénzügyi életben, az államigazgatásban és a hadseregben. Ez a réteg gyakran visszaélt hatalmával a választásokon, ugyanakkor nem fordított elég figyelmet és természetesen pénzt az ország iparosítására, a pénzügyi élet élénkítésére.23 A portugál társadalmat kimerítették az 1842 óta tartó katonai lázadások, felkelések és polgárháborúk. 1848-ban pedig, amikor az európai forradalmak zajlottak, az ország lakosságát általában a béke és a tartós reformok iránti vágy hatotta át. Azok az erők azonban, amelyek a haladás és a reformok ügyét támogatták érzékenyen reagáltak a francia és a nemzetiségi kérdéseket is feszegető kelet-európai eseményekre és a nyugati sajtóban megjelenő, a munkásság érdekeit védő szocialista vagy szociális tartalmú cikkekre. 1848-ban a portugál társadalomban a béke vágya mellett a reformok iránti vágy is jelen volt. Ez utóbbit élesztette jónéhány francia polgár jelenléte, valamint a Párizsból hazatért portugál értelmiségi és újságíró is. Lisszabonban forradalmi bizottságot alakítottak, majd néhány junta formájában vidéken is megjelent ez a forradalmi szellem. 1848 májusában heves parlamenti viták zajlottak, amelyek az európai eseményeket célozták, terjedtek a szocializmus és a republikánus eszméi a sajtóban. Vagyis a sajtónak valóban nagy szerepe volt abban hogy ezek az eszmék ismertté váltak a liberál-demokrata portugál körökben.2 4 Az 1848/49-es évek portugál értelmisége hitt egy „nagy európai demokratikus föderációban" („a grande federacao democrática europeia"), és ehhez a hithez a korabeli sajtó szállította a legszélesebb körben, és talán a leggyorsabban is a híreket. Az 1848/49-es években Portugáliában nem volt teljes a sajtószabadság. A sajtó azonban a közvélemény formálódásának ebben a fázisában még így is fontos szerepet töltött be. A fennálló cenzúra ellenére nagyon sok olyan cikk jelent meg, amelynek tartalma bírálta a mérsékelten liberális kormányt. A napilapok, hetilapok mellett nagy számban jelentek meg kiáltványok, brossúrák. Méretüket tekintve sok volt közöttük a kis méretű, olcsó lap, sokszor illegálisan is terjesztették a didaktikus stílusban megírt kormányellenes „irodalmat". A 19. század közepének napilapja azonban általában nagy méretű, körülbelül 6 oldalas Portugáliában is, hasonlóan a korabeli európai helyzethez (már ahol ezt a sajtószabadság megengedte és egyáltalán létezett mennyiségében és minőségé-23 In. M. M. Tavares Ribeiro: Portugál e a revolucao de· 1848, 23. 24 In. M. M. Tavares Ribeiro: id. mű 24.
