Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A portugál sajtó az 1848-49-es magyarországi eseményekről 659
660 SEMSEY VIKTÓRIA találta a portugál belpolitikát. Szolgált-e valalmire - hatott-e példaként vagy bármi módon a polgári átalakulás útjára lépő, honvédő harcokba és nemzetiségi problémákba bonyolódó Magyarország sorsa az 1848/49-es Portugáliában. Lopes de Mendonca 2 a 19. századi Lisszabon egyik legismertebb újságírója a következőket írta a század közepén a sajtó szerepével kapcsolatban: „ha a forradalmak a népek sorsát (jövőjét - S.V) érlelik, a sajtó, a sajtóban megjelenő gondolatok siettetik és elősegítik az emberi szellem ezen grandiózus megnyilvánulásait".3 A 19. század közepén — hasonlóan a többi európai országhoz — Portugáliában is nagy volt az analfabéták száma, mégis fontos szerepet töltött be a sajtó. Politikai eszközként használták, amelynek közvéleményformáló hatása viszonylag nagy volt. 1848-ban Párizsban körülbelül 300 újság4 , Madridban 120 5 és az Ibériai félsziget területileg jóval kisebb országában, Portugáliában 1848-1850-ben körülbelül 40-50 lap jelent meg.6 1848 Magyarország és egész Kelet-Európa történetében választóvonalat jelentett. Elsőrendű szerepet játszott a polgári átalakulás előkészítésében és ugyancsak fontos volt a nemzetiségi kérdés alakulásában. Az 1848-as forradalom, Magyarország esetében a vele összekapcsolódó önvédelmi háborútól kísérve, megkezdte a polgári átalakulást, bár annak megvalósulása még néhány évtizedig eltartott.7 Érthető tehát, hogy 1848-49 eseményei, és annak részeként a magyar küzdelmek, miért foglalkoztatták a portugál sajtót. A sajtón kívül, amelyet tanulmányunkban elsőrendű forrásként kezelünk korábbi jele is volt már annak, hogy a portugál diplomáciai körökbe eljutottak hírek a korabeli Magyarországról, illetve többnemzetiségi voltából fakadó problémáiról. Ezek a problémák az 1830-as 40-es években már a zónára jellemzően történelmi „előrejelzésként" működtek Nyugat-Európa számára. Az első - általunk jelenleg ismert - ilyen dokumentum magyar-portugál viszonylatban az a levél, amit Renduffe8 portugál külügyminiszteri teljhatalmú megbízott küldött 2 Lopes de Mendonca António Pedro (1826-1865) író és újságíró. Tárcaírója 1846-1857 között az ismert progresszista lapnak, a „Revolucao de Setembro"-nak. Nevéhez fűznek bizonyos illegálisan teijesztett kormányellenes röplapot az 1848-as évben. Nem sokkal később, 1851-ben a Partido Regenerador (Megújulás Pártja)-hoz csatlakozott. In. Grande Encyclopedia Portuguesa e Brasileira, Lisboa, 195 XV vol. 443-444. 3 In. Maria Manuela Tavares Ribeiro: A Imprensa Portuguesa e as Revolucoes Europeias de 1848, Centro de História da Cultura da Universidade Nova de Lisboa, 1987. 413. 4 In. Pierre Guiral: „La presse de 1848 á 1871" in. Historie Genérale de la presse française, II., Paris, 1969. 208. 5 In. Miguel Artola: La burguesia revolucionaria (1808-1874), Madrid, 1981. 333. 6 In. A. H. de Oliveira Marques História de Portugal Contemporaneo, Universidad Aberta, 1993. 411. 7 In. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története, História Könyvtár, Budapest, 2001. 136. 8 Renduffe (Conde e barao de) (1795-1857). Portugál teljhatalmú megbízott Európa több országában. Az 1820-as portugál liberális alkotmányellenesek táborába tartozik. 1834-ben a mérsékelt kormányban Trás-os-Montes parlamenti képviselője. 1842-45 között Berlinben teljhatalmú megbízottként képviseli a portugál kormányt.Ezen időszak alatt felhatalmazták kereskedelmi és hajózási szerződések megkötésére Proroszország és Portugália, valamint Hessen, Oldenburg és Portugália között. Szászországgal is az ő közvetítésével jött létre kereskedelmi szerződés 1844-ben, majd Bajorországgal. Madridba került ezután teljhatalmú megbízottként, ahol 1846.december 30-ig dolgozott. Majd Párizsban töltötte be ugyanezen funkciót 1848.januárjáig. Közreműködött az angol-franciaspanyol nemzetközi beavatkozás megszervezésében a Maria da Fonte felkelés leverése érdekében 1847-ben. In.Grande Enciclopedia Portuguesa-Brasileira, Lisboa, 1954. XXV köt. 104-05.
