Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629

A NAGYKANIZSAI KÉPVISELŐVÁ LASZTÁS 1848 JÚNIUSÁBAN 639 kül az értelmiségiek, ha az adott településen állandó lakásuk volt; végül azok, akik az adott településen már korábban is városi polgárok voltak. A választhatóság feltétele az volt, hogy az illető betöltse 20. életévét, s „a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes" legyen, azaz tudjon magyarul. A törvény a szűkebb értelemben vett (Erdély nélküli) Magyarország területén 377, Erdély területén 69 képviselő választását rendelte el. Zala megye összesen 9 képviselőt küldhetett, s érdekes módon a törvény kimondottan meghatározta, hogy az egyik választókerület főhelye Nagykanizsa legyen. (A választókerület központjának kijelölés más megyék esetében többnyire csak akkor fordult elő, ha szabad királyi városokról vagy más módon önálló jogállású városokról volt szó.) A törvények szentesítése után 20 nappal minden megyében közgyűlést kellett tartani, s ki kellett jelölni a választókerületek főhelyeit, s a megyei kisgyűlés vagy az alispán által összehívott „küldöttség" előzetes tervezete alapján el kellett fogadni a megye választókerületeinek felosztását. A törvény a választási ügyek intézésével az egyik alispán vezetése alatt alakítandó, több tagú középponti választmányt bízott meg azzal, hogy „abban a megyének külön választókerületei mind képviselve legyenek, s kellő arányban a községeknek elöljárói is részt vegyenek." A választmánynak megválasztatását követően egy héten belül háromtagú küldöttségeket kellett választania a választók összeírására. A választók összeírásának legalább 21, legfeljebb 30 napon belül meg kellett kezdődnie, s legfeljebb 14 napig tarthatott. Az egyes küldöttségeknek három példányban névjegyzéket kellett készíteniük mind a választásra jogosult, a küldöttség előtt megjelent, mind pedig a magukat választásra jogosultként bejelentő, de a küldöttség által akként el nem fogadott személyekről. Ez utóbbiak a középponti -választmányhoz benyújtott folyamodványban kérhették a küldöttség határozatának felülvizsgálatát. A három példány egyikét a választásnál kellett felhasználni, a másodikat a megye levéltárában kellett elhelyezni, a harmadikat pedig meg kellett küldeni a belügyminiszternek. A képviselőválasztás időpontját az országgyűlés megnyitása napjának közhírré tétele után a középponti választmánynak kellett meghatároznia úgy, hogy a határozat legalább 15 nappal megelőzze a képviselőválasztást, a képviselőválasztás napja pedig legalább négy héttel az országgyűlés megnyitását. A választások lebonyolítását választókerületenként egy elnök és egy jegyző, szükség esetén ezek helyettesei irányították; ezeket a középponti választmánynak kellett megválasztania. A választás napján az adott választókerületi főhelyen minden választónak joga volt egy személyt képviselőnek ajánlani. A választáson csak azok szavazhattak, akik szerepeltek az adott választókerület választói névjegyzékében. Ha valamelyik választókerületben csupán egy személyt ajánlottak, vagy a választók több jelölt közül egynek a megválasztásában „közakarattal összpontosulni látszanak", az elnök az erre vonatkozóan feltett kérdés után az illetőt megválasztott képviselőnek nyilváníthatta; ha viszont legalább 10 választó szavazást kért, azt el kellett rendelnie. A szavazás alkal-