Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
640 HERMANN ROBERT mával az egyes jelöltek ajánlói jelöltenként egy-egy személyt delegálhattak a szavazatszedő bizottságba. A szavazás nyilvános volt, s az első fordulóban akkor minősült eredményesnek, ha egyik jelölt megkapta a szavazatok általános többségét (50% + 1 szavazat). Ha ez nem történt meg, a két legtöbb szavazatot kapott jelöltről újabb szavazást tartottak; ha a megjelentek nagy száma miatt ezt aznap nem lehetett befejezni, másnap kellett a szavazást megtartani. Ezúttal már az egyszerű többség is elég volt a képviselői hely elnyeréséhez. A választók sem az összeírás, sem a szavazás alkalmával nem jelenhettek meg fegyverrel, ugyanakkor a kiküldött elnök a rend fenntartása érdekében fegyveres erőt is alkalmazhatott. (Ez — miután a nemzetőrök - a nemzetőrségi törvény magasabb vagyoni cenzusa miatt — eleve a választásra jogosultak közül kerültek ki, s miután az egyes megyékben a választásokat ugyanazon a napon tartották, csak sorkatonaság lehetett.) A választási törvény betartatására a kormánynak (azon belül a belügyminiszternek) kellett felügyelnie, a választások törvényességének felülvizsgálatát az országgyűlés képviselőházára bízta a törvény. Ha minden szabályosan történt volna, a megyék választókerületi felosztásának május 1-jére (április 11 + 20 nap) meg kellett volna történnie, május 8-án (+ 7 nap) meg kellett volna választani a választókat összeíró bizottmányokat, legkésőbb június 8-án (+ 21-30 nap) el kellett volna kezdődnie, s legkésőbb június 22-én (+ 14 nap) be kellett volna fejeződnie az összeírásoknak. Ezután legkésőbb egy hét (június 29.) múlva kellett volna összeülnie a középponti választmánynak a választói névjegyzékek felülvizsgálatára, s legkésőbb július 13-áig be kellett fejeznie ezzel kapcsolatos tanácskozásait. Ezután további 15 napja (július 28.) volt a képviselőválasztás napjának kihirdetésére, amelynek négy héttel (28 nap, augusztus 25.) meg kellett volna előznie magának az országgyűlésnek az összehívását. Mint láttuk, Zala megye (a törvények kéthetes késéssel történt kézhezvétele miatt) egy hetes csúszással megállapította a választókerületek határait, viszont egy füst alatt május 9-én (az utolsó határnapot követő napon) megválasztotta a választást levezető központi bizottmányt is, a március 30-án megválasztott központi választmány javaslata alapján. A választók összeírására kiküldött középponti választmány (nem azonos a március 30-ival) május 15-én tartotta első ülését, s úgy intézkedett, hogy a választók összeírását június 4-én kezdjék meg, s egyben megválasztotta a választók névjegyzékét összeíró küldöttségeket. A nagykanizsai választókerületbe Chernel Ignácot, Németh Jánost és Szép Károlyt, helyettesként pedig Virlendvay Józsefet és Albanich Flóriánt küldték ki.- Gyakorlatilag ezzel is a határidőn belül voltak. Miután azonban a kormány május 19-én úgy határozott, hogy felkéri az uralkodót, miszerint az július 2-ára hívja össze az országgyűlést, sőt, a felsőházi tagoknak május 20-án a nádor és a belügyminiszter ki is küldte az országgyűlési meghívókat, a központi választmány következő, június 5-i ülésén úgy határo-63 A máj. 15-i ülés jegyzőkönyvét ld. ZML Központi Választmány iratai. 1848.
