Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
638 HERMANN ROBERT rosok, akik egy év óta állandó lakosként saját műhellyel, kerekedési teleppel vagy gyárral bírtak, s kézművesként legalább egy segéddel dolgoztak; akik két év óta állandó lakosként évi 200 ezüst forint jövedelmet tudtak kimutatni; az értelmiségiek, ha az adott településen egy év óta állandó lakosként 40 forint házbért fizettek; végül azok, akik az adott településen már korábban is városi polgárok voltak. Miután azonban ez arra az időszakra esett, amikor a Dráva-vonal vidékére mozgósították a városi nemzetőrség egy részét is, a nemzetőrök egy része június 30-án arra kérte Csány László kormánybiztost, halasztassa el a tisztújítást mindaddig, amíg a nemzetőrök a Dráva mellékéről vissza nem térnek.4 9 Miután az iratokban nincs nyoma annak, hogy a tisztújításra sor került volna, valószínűsíthető, hogy az valóban el is maradt. Ezt támasztja alá az is, hogy amikor a es. kir. hatóságok 1849. őszén a forradalom alatti tevékenységük igazolására szólították fel a város hivatalnokait, azok kijelentették, hogy az 1848. áprilisi törvények hivatalukban érték őket, de „soha sem esküt nem tettek, sem pedig térítvényt a pártütő kormánynak nem adtak arról, hogy hivatalokat folytatni, és a hivatalban megmaradni fognak."50 Az 1848. június 15-i képviselőválasztás5 1 A város (és környéke) életében a következő nagyobb izgalmat (a szó szoros értelmében vett felfordulást) az 1848. júniusi képviselőválasztás okozta. Az 1848. évi V törvénycikk értelmében, az egész országban a Pesten tartandó legközelebbi országgyűlésre népképviseleti alapon kellett választásokat tartani.0 2 A törvény meghagyta eddigi választójoguk birtokában mindazokat, akik ezzel eddig rendelkeztek (tehát mindazokat, akik 1848. előtt a megyékben és a szabad kerületekben részt vettek a követek választásában), s aktív választójog- ( gal ruházta fel mindazokat a legalább húsz éves, sem atyai, sem gazdai, sem gyámi hatalom alatt nem álló, büntetlen előéletű, a törvényesen bevett vallások valamelyikéhez tartozó férfiakat, akik a szabad királyi városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben egynegyed jobbágytelekkel vagy ehhez hasonló nagyságú birtokkal rendelkeztek; azokat a kézműveseket, kereskedőket és gyárosokat, akik állandó lakosként saját műhellyel, kerekedési teleppel vagy gyárral bírtak, s kézművesként legalább egy segéddel dolgoztak; akik saját földbirtokukból vagy tőkéjükből évi 100 ezüst forintjövedelmet tudtak kimutatni; vagyoni cenzus nél-49 Közli Hermann - Molnár I. 73-74. ü0 Közli Hermann - Molnár II. 237-238. A városi jegyzőkönyv alapján ismerteti a választ Barbarits Lajos 61. 51 A választásra és az azt követő vizsgálatra ld. Barbarits Lajos 50-51.; Balogh Elemér 203-206.; Vajda - Vajdáné 13-14. 52 Az 1848. évi népképviseleti választásokra ld. Beér - Csizmadia 12-17.; Csizmadia Andor passim; Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp., 1986. 482-493.; Fábiánné Kiss Erzsébet: A magyar törvényhozás szerkezetének átalakulása. (Ιη;) A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., 1998. 70-72.; Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon. (In:) Baranya. Emlékszám az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. 1998-1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999. 39-56. A vonatkozó forrásokból reprezentatív válogatást ad Jároli József 257-295.
