Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629

630 HERMANN ROBERT vezető postaút kereszteződési helyén feküdt. A városban működött egy cs. kir. lottéria (szerencsejáték) hivatal is.6 A város legfontosabb épületei a ferences barátok Szent László rendtartományhoz tartozó temploma (amit barátok templomának vagy plébániatemplomnak is neveztek) a hozzáépített kolostorral; ennek guardiánja volt a nagykanizsai katolikus lelkipásztori hivatal vezetője is. Egy kisebb, a piaristák tulajdonába tartozó templom (más néven felső templom) Szent János nevét viselte. A piarista rendház mellett volt található a gimnázium. Emellett volt a városban egy görögkeleti templom a hozzá tartozó plébániával és egy zsinagóga. Kiskanizsán szintén egy katolikus templom várta a híveket.6 A háromszögletű piactéren, ahol a kaposvári, a zalaegerszegi, a csáktornyai és a légrádi utak összefutottak, állt a Batthyány-hercegi lakóház, a városháza, a törvényszék, a nagyfogadó és néhány polgárház. A hercegnek külön palotája is volt Nagykanizsán, itt lakott az uradalmi ügyész is a személyzetével, s egy vendégfogadó is tartozott a palotához.7 A városi szegények ellátását szolgálta az 1770 óta működő, tornyos kápolnával ellátott Ispita utcai kórház (kóroda), amely 1840 óta saját orvossal rendelkezett, 1846-ban 136 beteget ápoltak itt. A városban két gyógyszertár működött, egy a ferences rendházban, egy pedig a Fő utcán. A piaristák működtették az 1765 óta fennálló gimnáziumot, amelynek a század elején ötszáz hallgatója volt. Emellett működött egy tanítóképző és egy nőnevelő intézet is.8 1848 előtt a Fényes Elek leírása szerint a településnek 9836 lakosa volt, vallási megoszlásukat tekintve a többség katolikus volt, a helyi zsidóság kb. 1500 főt számlált, s csekély számban laktak itt a görögkeleti egyházhoz és a protestáns felekezethez tartozók is.9 Egy 1849. novemberi népesség-összeírás szerint Nagykanizsa lakossága 7270, Kiskanizsáé 3138, összesen 10408 fő volt. Kiskanizsa lakossága teljes egészében katolikus volt, Nagykanizsán 5130 katolikus, 9 evangélikus, 19 görögkeleti és 2122 zsidó vallású személyt írtak össze. Nagykanizsa lakosságából 4693 fő volt magyar, 405 német, 2122 zsidó, és 50 horvát, a kiskanizsai lakosság színmagyar volt.1

0 A forradalom fogadtatása A pesti márciusi forradalom, valamint a Kossuth-féle március 3-i felirat elfogadásának, illetve Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezésének híre március 19-én érkezett meg a városba. A hírek furcsa módon terjedtek: néhány „úri 5 Bencze Géza 133.; Antalffy Gyula 59. 6 Bencze Géza 133.; Barbarits Lajos 237-243. és 254-255. 7 Antalffy Gyula 61.; Bencze Géza 133. 8 Minderre Id. Barbarits Lajos 273-274.; Bencze Géza 132-133.; Antalffy Gyula 58-63.; T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján. (In:) Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján. Szerk. Káli Csaba. Zalai Gyűjtemény 46. Zalaegerszeg, 1999. 126-127. 9 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. Pest, 1851. II. k. 172. 10

Komesz Vidos atya, helyettes lelkész 1849. nov. 27-i kimutatása. Közli Hermann - Molnár II. 241.