Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611
616 VÖLGYESI ORSOLYA kellően át nem gondolt döntések megakadályozása érdekében — mindig csak a következő közgyűlésen vitázzanak és határozzanak a rendek.2 3 Az indítványt, amelyet egyébként Széchenyi is támogatott, a többség elvetette. Fáy évtizedekkel később a következőképpen jellemezte ezt az időszakot: „Ily állásában, szemben az ellenzékkel, melyhez elvileg maga is tartozott, csak a modorban és mértékben különbözött attól, s ily győződésben, kitartó szilárdsággal veté meg Pestmegye közgyűléseiben minden erejét az ellenzéki lángok kicsapkodásai ellenében. Sikerült neki olykor némileg csillapíthatni a tüzet, de többnyire sikertelenül vesztegeté erejét és idejét. A nemes gróf, az 1840-ki diéta, a Pesti Hírlap keletkezése, s kivált a »Kelet népe« megjelenése után, nem sok rokonszenvével bírt a megyének, mit egy részben a színház fölötti tusa is okozott."24 Az 1841. május 5-én a főispáni helytartó, báró Prónay Albert elnökletével tartott Pest megyei tisztújító közgyűlésen a rendek ismét Dubraviczky Simont választották első alispánnak, másodalispán pedig Szentkirályi Móric táblabíró, a megye korábbi főjegyzője lett. A főjegyzői tisztségben Nagy Istvánt és Nyáry Pált, a tisztifőügyészi hivatalban pedig Rákóczy Andrást és Egressy Sámuelt erősítette meg a közgyűlés.2 5 A Pesti Hírlap beszámolója valódi nemzeti ünnepként mutatta be a tisztújítást: „Pest megye választótestülete számosan sereglett össze tisztújítási ünnepélyére: gyönyörű látvány volt, midőn mintegy harmadfél-ezer ember, fővegét zöld galyak és fehér tollakkal ékesítve, szélesen kibontott lobogókkal 's nemzeti zene közben indult a' pesti német színház terétől ős Budára, az ottani országház termében történendő választásra. A' háromszínű lobogók csíkjaiban arany betűkkel fénylettek Dubraviczky és Szentkirályi nevei, 's a' feljövő nap sugárkoszorúval hímezé körül a' köztisztelet és közbizodalom által választott neveket. A' menet példás renddel történt; a' tárgy méltósága és fontossága lelkesíte mindenkit: személyesítve látók a' személyes és törvényszerű szabadság azon dicső, magas eszméjét, melly kötelességül teszi megőrizni az elsőt, hogy a' másikért hatni és — ha kell — mindkettőért halni lehessen. Épen olly rend és véleménytürelem uralkodék a' választásnál is; a' legújabb idők borzasztó példái nem hatottak károsan a' külön szinű és rendű pártok hangulatára."26 A Pesti Hírlap beszámolójának nem mond ellent a főispáni helytartónak gróf Majláth Antal kancellárhoz írt hivatalos levele sem, amely szerint a tisztújítás minden rendbontás nélkül, felkiáltás és ennunciatió által ment végbe, amihez egyébként az is hozzájárult, hogy a hivatalban lévő másodalispán, Simoncsics János, miután a szavazatszámláláskor látta, hogy kisebbségben marad Szentkirályival szemben, visszalépett.2 7 Szentkirályi és Nyáry megválasztásával egyébként egyértelműen az ellenzék pozíciói erősödtek a megyében. 23 PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai, 1841-1-4579. 24 Fáy András: Gróf Széchenyi István Pestmegyei működése. Budapesti Szemle 1862. XV köt. 110. 25 PmL PPSvm nemesi közgyűlésének iratai. 1841-1-2301. 26 Pesti Hírlap 1841. máj. 8. 37. sz. 27 Prónay Albert többek között a következőket írta: „Külömben a' Restaurálok száma, még eddig példátlan mennyiséggel gyülekezve öszve, 's a' nemzeti szokott vígság jelein, — úgy mint Musika, Zászlók és Bokréták kívül, ezen Városokban legkisebb feltűnő jeleit, — kivált pedig dicséretet érdemlő szerény és rendes magokviselete által semmi szomorú emléket nem hagyták." (báró Prónay Albert gróf Majláth Antalnak. Pest, 1841. május 8.: MOL, Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar királyi kancellária, Acta praesidialia (a továbbiakban: Acta praes.) 1841:560.
