Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: A Széchenyi-Kossuth-vita mellékszíntere: a Pest megyei büntetőeljárási reform ügye 1841-ben 611

KÖZLEMÉNYEK Völgyesi Orsolya: A SZÉCHENYI-KOSSUTH VITA MELLÉKSZÍNTERE: A PEST MEGYEI BÜNTETŐELJÁRÁSI REFORM ÜGYE 1841-BEN Pest megye az 1832-36-os országgyűlés befejezése után, a liberálisok elleni perek időszakában az ország mértékadó politikai központjává vált. Pest ugyanis mint az ország „középponti" vármegyéje hamarabb értesült a legfrissebb hírekről, hiszen itt, a Királyi Táblán folyt báró Wesselényi Miklós, az ifjak, majd pedig Kossuth Lajos pere. Az információk terjedése szempontjából az sem volt közömbös, hogy itt működtek bizonyos kormányszékek, a közgyűléseken pedig, melyeket a négy országos vásár időpontjában tartottak, nagy számban jelentek meg az arisztokrácia jelentős személyiségei és a liberális ellenzék képviselői. A pesti oppozíció tagjainak, gróf Ráday Gedeonnak, báró Bánffy Pálnak és Lónyay Gábornak a felesége tartották fenn azokat a szalonokat, ahol az ellenzék rendszeresen összegyűlt. A legfőbb találkozóhely egyébként Lónyay nejének, Kazinczy Ottiliának a házában volt, gyakran megfordult itt Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Kubinyi Ferenc és Fáy András is.1

Mindehhez hozzájárult az is, hogy Kossuth 1836 májusától közel egy évig itt szerkesztette a Törvényhatósá-I gi Tudósításokat,2

amelyet egyébként Kossuth letartóztatása után éppen Pest megye akart tovább folytatni.3

Fáy András — egy feltehetőleg évtizedekkel későbbi visszaemlékezésében — így mutatta be a megye különleges pozícióját: „Pestmegye, mint helyzeténél fogva középponti, mint egyike a hon legterjedelmesebb megyéinek, mint gyűlhelye a kereskedésnek, s mint székhelye a törvényszékeknek s dicastériumoknak, hivatva volt arra, hogy némileg vezér-szerepet játszék a haza megyéi közt ..."" Az 1840-es évek első felében Pest megye határozatai, a közgyűléseken lefolyt viták továbbra is a figyelem középpontjában álltak, a legnagyobb érdeklődést 1840/1841 fordulóján a vegyesházasságok ügye keltette, amely 1840 augusztusától szerepelt a közgyűlések napirendjén.5

A pesti megyegyűléseken zaj-1 Magyar Országos Levéltál- [a továbbiakban: MOL] Magyar Kancelláriai Levéltár. Informationsprotokolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion La továbbiakban: Inform. Prot.] 1837. ápr. 25. 2 Vö. Pajkossy Gábor: Kossuth és a kormányzati „terrorismus" politikája 1835-1839. Századok 1994. 812-813. 3 Bővebben 1. még Völgyesi Orsolya: Pest megye és az ellenzéki politizálás lehetőségei (1836-1838). In: Magyarhontól az Újvilágig. Emlékkönyv Urbán Aladár ötvenéves tanári jubileumára. Szerk. Erdődy Gábor és Hermann Róbert. Budapest 2002. 162-179. 4 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Quart. Hung. 1347. 57. r. 5 Erről 1. Pajkossy Gábor jegyzeteit: Kossuth Lajos iratai 1837. május - 1840. december. S. a. r. Pajkossy Gábor. Budapest 1989. (Kossuth Lajos Összes Munkái VII.) [a továbbiakban: KLÖM VII.] 650-653.