Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585

610 GERGELY ANDRÁS nek kerületnek közigazgatási viszonyai azt halaszthatlanná tennék, melly esetben a tisztválasztást ideiglenesen a belügyek ministeriumának rendeletére az illető megye vagy kerületne

k képviselő gyűlése fogja megtenni,

addig pedig míg a képviselők megválasztása véghez menne, 2 lako

s u

tá

n v

ála

sz

t

an

dó eg

y i

de

iglenes-kép

viselőnek s

zav

az

atj

ug a

dat

i

k'

'"'-val

ami

nt az időközben megüresülendő egyes tisztviselőségeket a főispánnak vagy kerü

letei f

őka

p

itán

yna

k törvényes szokás szerinti hozzájárultával behelyet

te

sítten

i

a közgyűlés fogja behelyettesítés által1

4

ideiglenesen betölteni.1

5 Kossuth1

6 GENERAL FRANCHISE IN 1848? by András Gergely (Summary) As regards the the future self-governments the Hungarian liberals endorsed two mutually contradictig opinions in the reform era. The majority, the so-called municipalists, led by Kossuth, thought in terms of a self-government based on popular representation, and regarded England as their model. The centralists, on the other hand, urged for centralisation on the French pattern. In 1848 the last „feudal" diet broke the opposition of the Hungarian conservatives and of the court of Vienna and laid the foundations of a constitutional regime (popular representation, ministerial responsibility etc.). The intermediary organs of the administration, the counties, had hitherto served as a means of noble self-government. All the nobles could appear, discuss and vote at their congregations. Ita transformation into an institution of popular representation led to passionate debates at the diet. Kossuth would have placed comital representation on the basis of the general franchise, abolishing all political prerogatives of the nobility. The centralists urged for the suppression of comital self-government altogether and wanted to set up the local agents of the central government. Finally, the conservatives, though unwillingly, acquiesced in some form of popular representation, but insisted at the same time on the personal presence of the nobility in the county and on preserving their political rights at the congregations. The heated debates led to conflicts of view even among the designated ministers. A political crisis was imminent, when a temporary compromise was reached. A last noble congregation was allowed, which, completed by the (peasant) delegates elected by the villages could temporarily exert the authority of the congregation. The new law of self-government was to be accepted by the new democratic parliament which was to be formed in a few months. Yet in the end it was not enacted before 1870. 12

Az áthúzás folytán a szám csak valószínűsíthető. 13

Kossuth két politikai szempont között mérlegel: az egyik, hogy a konzervatív megyék tisztikarának cseréjét célszerű lenne a minisztériumnak azonnal lehetővé tenni, s az elvi lehetőség benne is marad tervezetében (s majd kikerül az elfogadott törvényből: 1848:XVI1.). Másrészt a sürgős tisztújítások végrehajtását sem bízná a „régi" megyére, ezért ideiglenes megoldáson töpreng, majd elhagyja azt: a népképviselet megyei szintű bevezetése ezáltal (a kormánynak is, a megyének is) még sürgetőbb feladat lesz. 14

A helyettesítés lehetősége került csak be az elfogadott törvénybe, ahol a bécsi kormányszervek észrevételére a helyettesítés a főispán jogköre lett, a közgyűlésé csak az egyetértési jog maradt. 15

Ε törvényjavaslat keresztben át van húzva, mert mellette még egyszer letisztázták. 16

Mint a törvényjavaslat kezdeményezője aláírta a két javaslat fogalmazványát. Megtalálható nyomtatva mint az országgyűlés 253. sz. röpíve, amelynek szövege csak helyesírási eltéréseket tartalmaz.