Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 609 3§ Ennélfogva képviselő választási joggal az országnak s kapcsolt részeknek mind azon bennszületett vagy honosított és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nem lévő férfi lakosai választandják3 kik legalább 24 éves korúak4 , az illető megyében laknak, vagy birtokosok, a választók névjegyzékébe magokat annak idejében bejegyeztették, és a választásban személyesen részt vesznek. 4§ A képviselők száma a legkissebb megyében is 50nc l kissebb, valamint a legnagyobban is 400ná l nagyobb nem lehet. 5§ A népesség számához képest tehát képviselő választás végett a megyéknek a'mennyire lehet községenkint választó kerületekre akint kell felosztatni, hogy minden 800 lakosra egy képviselő vétetvén közép alapul ezen arány aként emeltessék vagy szállíttassék a'mint kell, hogy a képviselők fentebbi legkissebb száma mindenesetre kikerüljön, legnagyobb száma pedig tul ne haladtassék. 6§ A köztanácskozási nyelv magyar országon a magyar, Horvát országban a kapcsolt Részekben5 pedig saját szabályuk következtében is a horvát leend. Képviselőnek tehát (kivévén a megyék tisztviselőit azon időre még hivatalban vannak) mindenki választathatik a'ki az illető megyében választói joggal bír, ha a köztanácskozásbani résztvétre megkívántatott ezen kellekkelléknek meg tud felelni.6 7§ Ezen törvénynek a megyék meghalgatása mellett ugyan csak a megyék által mielőbbi foganatba vétele7 a Ministeriumnak meghagyatik, melly szem előtt tartva a trudott l törvényczikkek 8 által követválasztási tekintetben megállapított eljárás elveit, a jelen törvény végrehajtásának részleteit ideiglen szabályozandja, s egyszersmind a legközelebbi országgyűlésnek a megyei szerkezet minden ágaibani rendezéséről törvényjavaslatot fog eléterjeszteni.9 Törvényj aVaslat.1 0 A megyei és sz aba d " ke rület i 1 1 tisztválasztásokról A megyékben s Jász-kun és Hajdú kerületekben a legközelebbi országgyűlés intézkedéséig tisztujjítások nem fognak tartatni, kivévén ha egyes megyék-3 Stiláris hiba: 'rendelkeznek' helyett. (A röpíven is: 'választandják'.) 4 A javaslat nem az országgyűlési (20 év), hanem a városi választójogosult ság életkorához igazodik. 5 A fogalmazást Kossuth nemcsak a tervezet 3. §-ának megfogalmazásához igazítja, hanem érvényesíti azt az elvet, hogy a 'Horvátország' kifejezés nem fordul elő a Corpus /urában (nincs közjogi elismertsége). Az áprilisi törvények is a "kapcsolt részek" kifejezést használják, egy kivétellel: 1848:V 53. §. 6 Kossuth javításai nyomán kimarad a passzív választójog feltételei közül az írni-olvasni tudás. 7 Vagyis Kossuth politikai forgatókönyvében a megyei választások megelőzték volna az országgyűlésit. (Utóbbit ekkor novemberre tervezte.) 8 Az áprilisi törvények akkor még nem voltak véglegesen sorszámozva. Az V, a népképviseleti választásokról szóló törvényről van szó, amelynek 7-51. §§-ai szabályozták az eljárást. 9 A felelős kormány számára adott feladat bekerült az elfogadott törvénybe is (1848:XVI. 1. §). 10 A tanulmányunkban képviselt álláspont szerint a tisztújítások elhalasztása azt a célt szolgálta, hogy az majd egy új törvény alapján történjék, amely közvetlen (a városokhoz hasonlóan közvetlenül a választópolgárok által történő) választást ír elő. 11 A szabad kerületekről, benne azok tisztújítási rendjéről, külön törvény intézkedett. (A cenzust a városokhoz hasonlóan itt is fenntartották.)
