Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585

608 GERGELY ANDRÁS 1848 tavaszán-nyarán az illetékes minisztériumban, Szemere Belügyminisztériumában tudomásunk szerint nem készült az ideiglenes törvény által előírt javaslat a megyekérdés végleges rendezésére.10

5

Ε tárgyban nem találunk képviselői indítványt sem - csak a községrendezésre vonatkozót.106

Az elvileg újjászervezhetetlen, végeredményben egy ad hoc testület által, címében is hangsúlyozottan „ideiglenes" törvény révén választott megyebizottmány maradt a megyék élén (már amikor működhettek10

7

) egészen az 1871. évi törvényhatósági törvényig. FÜGGELÉK Kossuth törvényjavaslatai 1848 március végén készülhettek. A kézirat Károlyi László1

írása, Kossuth sk. javításaival. Kossuth törléseit áthúzással, kiegészítéseit vastag szedéssel jelöljük. Lelőhelye: OL Regn. Lt. Ν 69. Diaeta anni 1847-48. Lad. XX. 21. sz. Fasc. C 56. Kossuth javításai nélkül közzétette: Spira György: Kossuth hagyatékából. Századok, 1994. 5. sz. (2. sz. dokumentum) 894-896. Törvényj avaslat A megyei gyűléseknek népképviseleti alapra állításáról. A megyei szerkezetnek magyarhon s kapcsolt részei alkotmányossága védbástyáinak a közszabadsággal összhangzásba hozatala2 végett a jövő törvényhozás bővebb intézkedéséig ideiglenesen rendeltetik: 1®§ A megyei gyűlések népképviseleti alapra állíttatnak, s azokban e törvény végrehajtásával a megyei tisztviselő karon kívül tanácskozási és szavazási joggal csak képviselők bírandnak. 2§ A megyei képviselőket három évről három évre, az illető megye törvényhatóságához tartozó összes lakosság törvényesen bevett vallási és születési különbség nélkül választandja. mán) választott „állandó bizottmányok". Nyilván a valóságban is az egyikből a másikba alakultak át ezek a testületek, annál is inkább, mert sokhelyütt már a legelsőbe is beválasztottak-kijelöltek községi, nem-nemesi tagokat. 105

Új törvényjavaslatok kidolgozása a Belügyminisztérium Országlászati Osztályára tartozott, anyagában nem akadtunk ilyen tárgyú előkészületek nyomára. A népképviseleti országgyűlés összehívását eredetileg novemberre tervezték, s talán ezért nem siettek az előkészítéssel. 106

Hegedűs Imre pécsváradi képviselő nyújtott be 1848. augusztus 17-én javaslatot a községek rendezéséről. Tárgyalás alá nem került. Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. (S. a. r. Beér János - Csizmadia Andor) Bp. 1954. 664. 107

Ismeretesen 1849-1860, illetve 1861-1867 között nem létezett megyei autonómia. * * * 1 Károlyi László kancelláriai titkár, ekkor szolgálattételre az országgyűléshez rendelve. Később, 1860-tól, alkancellár, majd a Helytartótanács ideiglenes vezetője. 2 A preambulumnak ez a része átkerült az elfogadott törvénybe. (1848:XVI.)