Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 607 Isten" —jegyzi fel Széchenyi — , vagyis ő végül kiegyenlítő megoldást fogadtatott el.10 0 Kossuthnak sikerült az új törvény preambulumába is átmentenie, hogy a megyék „az alkotmányosság védbástyái". Ezután még aznap este zárt ülésre került sor, ahol Kossuth tette meg a kompromisszumos indítványt (az új törvényjavaslatot sajátkezűleg ő fogalmazta10 1 ), s Deák javaslatára egyhangúlag el is fogadták. Másnap, április 4-én rövid vita után az országos ülés is elfogadta az új törvényjavaslatot, amely a megyékben csak egyetlen közgyűlést engedett, s azt Széchenyi javaslatának megfelelően rendelte szervezni: konkrét számszerű előírás nélkül be kellett vonni a községek küldötteit. De csak egyszer jöhetett össze ez a hibrid testület, amelynek egyetlen feladata volt: tagjai közül egy népes megyebizottmányt választott, amely a megyegyűlés helyébe lépett. A konzervatív ellentámadás lehetséges bázisát, a megyei kisnemességet, ezáltal sikerült kikapcsolni a politikai életből.102 A javaslatot a főrendi tábla ugyancsak rövid vita után elfogadta, Bécsben sem volt rá érdemi észrevétel.10 3 A megyei tisztújítások elhalasztásának Kossuth-i kezdeményezése, mint láttuk, eredetileg a közvetlen választást készítette volna elő. Most új értelmet kapott: egyetértés volt abban, hogy az ideiglenesnek szánt „központi bizottmány" a tisztújítás jogát nem kaphatja meg, csak a helyettesítés jogát, amelyet Bécs indítványára azután a végleges törvényben (1848:XVII.) a főispán gyakorolhatott, a bizottmánnyal egyetértésben. A megyebizottmányok szervezése azután valóban az „amicabilis confusio" jegyében ment végbe, vagyis a helyi erőviszonyok, a társadalmi nyomásgyakorlás szabta meg azt, hogy hány községi küldött jelent meg az egyetlen megyegyűlésen, s hogy hányat választottak be a megyebizottmányba. Volt, ahol igen népesek, máshol kevéssé számosak lettek a megyegyűlések ill. az általuk választott bizottmányok, és ugyancsak eltért a nemesek és a községiek aránya.104 100 SZIN 1222. (1848. ápr. 3.); „Deák Ferenc ékesszólása és bölcsessége játszotta a főszerepet" - íija a Pesti Hírlap is, talán éppen Széchenyitől szerezve az információt (PH, 1848. ápr. 10.). A mondat mindenesetre nagy karriert futott be, szinte minden, a kérdéssel foglalkozó munka elismétli. 101 Az új törvényjavaslat Kossuth sk. fogalmazása: OL Ν 69 Regn. Lt. Diaeta anni 1847-48. Lad. XX. η. 21. CC 57. sz. (Az új javaslat a miniszterek értekezletén kialakult kompromisszumot foglalja össze. Azokkal a téves historiográfiai megállapításokkal, amelyek szerint ez a kézirat Kossuth saját véleményét tükrözi, nem szükséges foglalkoznunk.) 102 Perczel Mór már április 7-én azt írja Kossuthnak (e napon hozta a Pesti Hírlap a végleges változatot), hogy „átalányos elégületlenség van a Megyei ideiglenes törvénnyel és mindenki osztozik azon félelemben, hogy a polgári háború első kitörésére a Nemestség] és nép képviselők közt[i] Conflictusok szolgáltatnak alapot". Perczel Mór - Kossuth Lajosnak. Pest, 1848. ápr. 7. A forradalom és szabadságharc levelestára I. (S. a. r. Waldapfel Eszter) Bp. 1950. 191. Ha igaz az „átalányos elégületlenség", akkor sokan félreértették a törvényt, hiszen az egyetlen „vegyes" megyegyűlésen aligha törhettek ki konfliktusok, utána pedig a megyei bizottmányban kialakulhatott az együttműködés. Éppen ez a törvény egyetlen méltányolható eleme: a nemesség társadalmi fölényét biztosítva, annak árán a megye nem lett a konfliktusok harci terepe. 103 Stipta István: Törekvések.. 33-35.; Az 1848-diki törvénycikkek az udvar előtt. (S. a. r. Károlyi Árpád) Bp. 1936. 138-139. 104 Stipta István: Törekvések.. 57-62. - A helytörténeti irodalomban gyakran összemosódnak a márciusban spontán megalakult „rendre ügyelő" választmányok, az áprilisban (Batthyány március 23-i körrendelete nyomán) létrejött „állandó választmányok" és a májusban (az 1848:XVI. t. c. nyo-
