Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 605 Pázmándy Dénes, politikai szempontból nehezen értelmezhetően, tovább sarkította centralista nézeteit. Előbb szokatlan gesztussal Kossuth népszerűsége előtt hajbókolt, jelezvén, hogy szinte reménytelen ellene szólni, majd elismételte tegnapi téziseit: a megye felelős kormány mellett meg nem állhat, illetve a megyével a „nemzetiség" biztosítva nincs. A megye a jövőben „hajdan erős, kiégett testet fog képezni", a municipiumoknak „szét kell pattanniuk".9 6 A megyék helyett a községi rendszert kell kiépíteni - vonta be fejtegetéseibe a klasszikus centralista álláspontot. Nem a megye, hanem a nép, a kálvinisták tartották fenn a nemzetiséget - próbált csatlakozást találni az előző felszólalóhoz s vágni egyet a lutheránus Kossuth felé. Ellene irányult az a megjegyzése is, hogy ha a megye fennmarad, hiába intézkednek annak magyarnyelvűségéről, mert milliók nyomása alatt a küldöttek mégis „szláv nyelven" folytatják a tanácskozást, és nem lehet majd ellene tenni, mert milliókat nem lehet bebörtönözni. Eddig a veszély felülről [Bécsből] jött, most alulról, három millió [szláv] felől jön, amelyet hatvan millió [külföldi szláv] támogat. A Széchenyi által emlegetett „amicabilis confusiot" ugyancsak elutasította. „Municipium vagy nemzetiség" - szögezte le újra „zajos éljenzéssel" fogadott beszédében. Az ellentéteket feszítve azt mondta, hogy a megye fenntartói csak Kossuth javaslatát fogadhatják el, más municipalista megoldás nincs, és követelte, hogy erről szavazzanak azonnal. Kossuth előbb a személyére vonatkozó kétértelmű hízelkedést utasította vissza, majd újabb érveket hozott a municipiumok mellett. Anélkül, hogy a szót használta volna, a szubszidiaritás elvét fejtegette, vagyis azt, hogy az ügyeket ott kell elintézni önkormányzati hatáskörben, ahova tartoznak, tehát mind a megyei, mind a községi rendszerre szükség van. A „nemzetiséget" illetően kitartott a megyék történeti szerepe mellett, s megkérdezte: hogyan lehetne fenntartani a nemzetiséget „bepecsételt levelekkel", vagyis központi akarattal történő kormányzás mellett? Az ötven magyarul tanácskozó megye viszont megannyi tűzhelye lesz a magyar nemzetiségnek. A képviseleti megyegyűlések igenis magyarok lesznek, ezt a javaslat is előírja. Inkább eddig fordultak elő „tót gyűlések", amelyek ha a jövőben képviseleti alapon előfordulnának, a központi kormány majd új választást rendel el. Javaslata megmenti a megyéket, megmenti a nemességet. Ha pedig meghagyják a nemesi jelenlétet, a nemesi többséget, a nemesi önzés válságba kergeti a kármentesítés ügyét, az egész új kormányrendszert. Végül nem kívánt szavazást, jelezve, hogy a kisebbségbe szorulók népszerűtlensége veszélyes formákat ölthet, retorziókat idézhet elő. Egyezkedést ajánlott, jelezve, hogy az országgyűlési választójog alkalmazását esetleg elfogadhatónak tartja, de a nemesség személyes jelenlétének fenntartását nem. Beszédét „hosszas éljenzés" fogadta. - jegyzi meg a tudósító uo. - Kossuth hivatkozott emlékezéseiben emberi megértéssel emlékezett meg a szabadságharc mellé álló politikusnak, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik megfogalmazójának nemesség iránti elfogultságáról, a „paraszt diéta" megfogalmazásra nem emlékezett, illetve valószínűleg a Pesti Hirlap példányai segítségével idézte fel négy évtized múltán a történteket. KLI X. 368-369. - Hunkár Antal sem április 4-i követi jelentésében, sem későbbi emlékirataiban nem említi felszólalását: VemL. IV 101. b. Veszprém Vármegye Bizottmányának iratai 1848:19. 96 NU, 1848. ápr. 8.; Budapesti Híradó, 1848. ápr. 5.
