Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 603 Kossuthnak a megye (és törvényjavaslata) melletti felszólalását elsősorban a megvalósíthatatlan centralista elképzelések felbukkanása tette érzelmileg-retorikailag motiválttá. Rögtönzött szónoklata tartalmilag rendkívül összefogott: három részből áll. Először újra hitet tett, megint csak történelmi és nemzetközi kitekintéssel, a municipiumok, mint alkotmányos garanciák mellett. Másodszor arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban nem lehet kiküszöbölni a megyét, hiszen a néhány nappal korábban meghozott törvények fontos feladatokat bíztak rá, s a végrehajtó hatalom különben sem működhet középszintű igazgatás nélkül. Ideiglenes javaslata pedig nem tartalmaz mást, mint a népképviselet megyei bevezetését, minden egyébről később fognak intézkedni. Végül az ellenérveket, az ellenkező álláspontokat cáfolta meg. Az eddigi rendszert fenntartani nem lehet, ebben mindenki egyet ért. Az összlakosság megyegyűlési jelenléte, a „suffrage universell", képtelen helyzetet eredményezne, hiszen tízezrek nem tanácskozhatnak, ez végül „megdöntendi honunkat". Végül a harmadik lehetőség — a nemesség megőrzött jelenléte és kiegészítése a községek küldötteivel — , igazságtalan, hiszen ezer ember voksa érne fel egy nemesével, azon kívül konfliktusokkal fenyeget. A kisnemesség amúgy sem jár a gyűlésekre, „ha csak a nagyok által nem bujtogattatik", tehát a birtokos elemtől függ, hogy legyen-e rend, béke. Vagyis — fordította meg érvét — éppen a kisnemességet dobnák áldozatul a „reactionak", ha meghagynák szavazati jogát. (Figyelemre méltó a nemesség differenciált szemlélete, amelyet figyelembe véve a tényleges műveltségi-társadalmi helyzet tudomásul vételének tűnik az a konzervatívoknak szánt rövid utalása, hogy a nép zömmel úgyis a nemeseket fogja beküldeni a gyűlésbe.) Ha pedig a megyében nemzetiségi nyelvet próbálnak használni, a törvény erejével lehet fellépni ellene, tehát a nemzetiségi veszélyek hangoztatása nem indokolt. Kossuth beszéde során többször utalt arra, hogy kompromisszumokra, megbeszélésre hajlandó.87 A „szűnni nem akaró éljenzéssel" fogadott beszéd8 8 legfontosabb tartalmi eleme alighanem abban keresendő, hogy Kossuth meggyőzte az alsó táblát: a megyére és a megyét illetően valamilyen népképviseleti megoldásra szükség van, hiszen korábbi intézkedéseik már beépítették a megyét a jövendő magyar államrendszerbe. A tudósítás mellett értelmezésre is vállalkozó egyetlen lap, a pesti Morgenröthe pontosan érzékelte és érzékeltette Kossuth politikai logikáját: „egyszerűen leírhatatlan, hogy milyen ügyesen tudja az adottat terveinek kiviteléhez használni, az egyszer elértet bázisként használván". Kossuth nem ismer egyetlen archimédeszi pontot — értelmezik tovább a lapban — , ahonnan a világot mozgatja, ő mindig magát a pontot tolja tovább.8 9 Nem véletlen tehát, hogy Kossuth az átalakulási folyamat végére hagyta a megyerendezést: szüksége volt a megyéket az államrendszerbe bevonó, immár Bécsben is elfogadott törvényhelyekre! (Szabó Ervin, mint láttuk, nem alap nélkül, jó érzékkel keresgélte annak okát, hogy utoljára maradt a megyerendezés!) 87 KLÓM XI. 717-720. 88 NU, 1848. ápr. 6. 89 Morgenröthe, 1848. ápr. 8.
