Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
602 GERGELY ANDRÁS dy először azokra a „zavarokra" utalt, amelyek már bekövetkeztek a megyékben: Pest megadta a „suffrage universell"-t, ott 60.000 ember fog tanácskozni és dönteni. Komáromban pedig a nemesség népképviselőket hívott be községenként a megyegyűlésbe. De az adminisztrációs zavarok csak a kisebb bajt jelentik. A javaslat őt „nemzetiségi" (nemzeti) szempontból nem elégíti ki. A megye fenntartása a mostani átalakulás után kifejezetten káros, mert a nemzetiségeknek ad működési teret. „Vagy centralisatio vagy elveszünk." 80 Liptó megyében máris berontottak a megyegyűlésbe, és szlovák nyelvű tanácskozást követeltek. „Vagy megye, vagy magyar nemzetiség!"8 1 - ezt még ugyan ezen az országgyűlésen kimondani nem lehet, de a következőn el kell majd fogadni, s addig még átmeneti intézkedésre sincs szükség, legfeljebb tilalmazni kell a megyegyűléseket. Most három megyének Pázmándyt támogató rövid felszólalása következett. Közülük Szentiványi Károly (Gömör) a municipiumok „feláldozásával", a megyegyűlések „szüneteltetésével" ugyan egyetértett, de azt olyan nagy horderejű gondolatnak tartotta, hogy konferenciát (zárt ülést vagy szűkebb tanácskozást) tartott szükségesnek.82 A minderről beszámoló hírlaptudósítók zöme még névtelenségben maradt ugyan, de már élt a szabad sajtó lehetőségével, s újszerű módon immár kommentálta is a történteket. A Pesti Hírlap tudósítója éles szemmel vette észre, hogy „az egész vitában sokkal erősebb szerepet játszottak a hazagondolás, a félelem, mint a logica s az okok ereje". A követek „kevesen meggyőződésből, többen félelemből... kimondhatatlan kegyeleti érzelmekkel kezdtek viseltetni küldőik iránt", s nem látták be, „mit Kossuth Lajos hirdetett", hogy a megye csak úgy maradhat meg, „ha népképviseleti alapra fektettetik".83 A nemesség jelenlétének jogát fenntartani kívánó, s legfeljebb egy-két községi küldöttet bebocsátani engedő javaslatokra jegyezte meg a Jelenkor tudósítója, Golub Vilmos: „no persze, csak ez volna még a czifra alkotványosdi játék".84 Az április 2-i vita délutánjának utolsó hozzászólója Kossuth volt. A tudósítóknak köszönhetően tudjuk, hogy „egész lángba borult, s hatalmas hangját fölemelé... Soha olly hatásos beszédet, mint e mai volt! Kossuth ma önmagát haladá felül, lángzó ékesszólása a legdühösebb centralistának is megzavará fejét: a féltékenység fájdalma, a mély meggyőződés ereje olyan szavakat adtak ajkára, minők glóriafényt vontak a szónok körötte. Az egész tábla zavarba jött, hallgatóság, követek, minden, és végzés nélkül oszlott el az ülés."85 A pozsonyi sajtó szerint is Kossuth „a legmagasabb fokú kedélyhullámzással, rendkívüli erőbedobással" tartotta beszédét, „az egész gyűlést ámulatba és csodálkozásba ejtette".8 6 80 NU, 1848. ápr. 7. 81 PH, 1848. ápr. 7. 82 OL A 96 Kanc. lt. Acta Diaetalia (A kancellár számára készült országgyűlési beszámolók) 17. cs. 17537. sz. 83 'Pozsony, április 4.' c. tudósítás (tehát nem a PH pesti szerkesztőségének véleménye): PH, 1848. ápr. 7. 84 Jelenkor, 1848. ápr. 6. 85 Uo. 86 Pressburger Zeitung, 1848. ápr. 5.
