Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 601 Kubinyi elfogadta a népképviselet Kossuth általjavasolt rendszerét, csak „kiegészíteni" kívánta azzal, hogy a nemesség tartsa meg a személyes jelenlét jogát. Két érvet hozott fel, amelyet az utána következő hozzászólók ismételgettek: először is nem lehetnek szűkkeblűek azzal a nemességgel, küldőikkel szemben, amely máris annyi áldozatot hozott, továbbá a „nemzetiség" (mai szóval: a nemzet, a magyar nemzet) érdekei is ezt kívánják.'6 Az utána szóló öt követ röviden ehhez a véleményhez csatlakozott, közülük Olgyay Titusz (Pozsony) úgy fejezte ki magát, hogy a nemesség számára „suffragium universalét" kíván.'7 Sneé László (Heves) emellett a „nép" választójogát az országgyűlési választójogra szűkítette volna. Madarász László (Somogy), aki egy hónapja érkezett az országgyűlésre, nagyon hatásos beszédben utasította vissza ezeket az elképzeléseket. Kijelentését, miszerint „nemességünk III. Ferdinánd óta depraválva [elerőtlenítve] van", „nagy zaj' fogadta. Madarász aligha mondott újat azzal, hogy a nagyszámú kisnemesség a „közép-arisztokrácia" bábja volt a megyegyűléseken.78 Rámutatott: egyesek egy-két napja még azt fejtegették, hogy túl népes egy négyszáz fős parlament, mivel nem tud érdemben tanácskozni - most pedig megtartanák a többezer fős megyegyűléseket. Teljes abszurdum, hogy a megyében egyetlen nemes szavazata egy nyolcszáz embert képviselő küldöttével érjen fel. Mivel a nemesek szavazati joga (az általános szavazatjog révén) megmarad, nem lehet jogaik szűkítéséről be-1 szélni. Madarász még tovább tágította volna a tervezet rendelkezéseit azzal, hogy a diplomásoknak huszonnégy év alatt is biztosítsák a választójogot. Most két Kossuthot támogató újabb hozzászólás következett: Lónyay Gábor (Zemplén) javasolta, hogy az amúgy is ideiglenes rendezést fogadják el, és zárják le a vitát. Szentkirályi Mór (Pest), Kossuth követtársa, annyi kiegészítéssel élt, hogy csak az adózók kapjanak választójogot, a „koldusoknak" nem ι kell azt megadni. (A módosítás valóban csak a koldusokat zárta volna ki, hiszen fejadót különben mindenki fizetett.) Másik lényegtelen korrekciós igénye volt, hogy a jövendő megyereformról ne kezdjen majd a minisztérium a megyékkel levelezésbe. Egyre erősödő zaj közben most három, a nemesség fejenkénti jelenléti jogát fenntartani kívánó bejelentkezés történt, köztük Tomcsányi Józsefé (Békés), aki szerint „ha megadtuk az igazságos igényeit a pórnak, a szlávnak, miért elvenni a jogot attól, ki azzal bír?"79 Eddig tehát a demokratikus municipalisták - konzervatív municipalisták tengelye körül forgott a vita. Ifj. Pázmándy Dénes (Komárom) hozzászólása, aki az ellenzék legszűkebb vezérkarához tartozott, fordulatot hozott. Pázmán'6 A vita két kerületi ülésen zajlott, melynek hivatalos lejegyzései nincsenek. Ismertetésekor az egykorú sajtóra tíoként a legrészletesebb Nemzeti Újságra), továbbá a magyar kancellárnak küldött beszámolókra és a titkosrendőrségi jelentésekre támaszkodunk. Utóbbiak azonban ekkor már rövidebbek, mint a szabad sajtó beszámolói. A korabeli tudósítói hálózatról: Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Debrecen, 2005. (S. a.) 77 Pester Zeitung (a továbbiakban: PZ), 1848. ápr. 10. - Ettől kezdve ebben a vitában a „suffragium universell" kifejezést a „személyes jelenlét" értelmében használják. 18 Nemzeti Újság (a továbbiakban: NU), 1848. ápr. 7. ill. a "mittlere Aristokratie" kifejezés: PZ, 1848. ápr. 10. 79 PH, 1848. ápr. 7.
