Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
600 GERGELY ANDRÁS szer nem összeegyeztethető. „Vagy a municipiumot, vagy a felelősséget kell megmentenünk."6 8 Hogyan engedhetik meg a megyei tisztviselők szabad választását, ha nem tisztázzák azok felelősségre vonását? „Ha azon az úton maradunk, amelyen elindultunk, sohasem jövünk ki a zavarból."6 9 Deák feltehetően a március 23-án elfogadott felelős miniszteri törvény egy paragrafusára is utalt (III. t. c. 26. §), amely kimondta: „az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségben fenntartandó". Nem bizonyítható, de igen valószínű, hogy ezt az oda egyébként nem feltétlenül tartozó paragrafust Kossuth illesztette a törvénybe.70 A paragrafus a törvény vitájakor nem maradt észrevétlen, mindkét tábla megjegyzéseket fűzött hozzá, de érdemben nem kifogásolták. Bécsben sem keltett aggályokat.7 1 Deák felszólalását követően Kossuth azonnal szót kért, és kifejtette: a minisztériumot természetesen nem lehet majd azért felelősségre vonni, ha egy megye nem vesz részt a végrehajtásban. Akkor majd a megyei tisztviselők felelnek, de ő bízik abban, hogy „a törvényesnek meg fog tanulni engedni a nemzet, mely az eddigi rendszer mellett az engedetlenségben látta az erényt".'2 „Meglehet, hogy a gépezet mozgása megszakad, ez azonban a szabadság mozgása, és az mindent kiegyenlít."7 3 Deák nem szólalt fel magáról a megyéről folytatott vitában. Az országgyűlés tagjainak azonban így előzetesen tudomására jutott, hogy két, korábban egyaránt municipalistának tartott miniszter nézete e fontos tárgyban nem egyezik.7 4 A megyekérdés vitája e napon, április 2-a délutánján kezdődött. III. A megye átalakítását illetően húsz megye nyilvánított véleményt, csaknem kivétel nélkül ellenzékiek. Többségük Kossuth indítványa ellen nyilatkozott, illetve forma szerint „kiegészíteni" kívánta azt. A kiváltságos kerületek és a városok követei nem szólaltak fel; az önkormányzatukról intézkedő törvények már elkészültek. Nincs nyoma annak, hogy a követek egy csoportja egyeztetett fellépésre készült volna, bár az nem lehet véletlen, hogy az első felszólaló az ismert ellenzéki politikus, a neves műgyűjtő, az országgyűlés munkájába csak két nappal korábban bekapcsolódó Kubinyi Ferenc (Nógrád) volt.7 5 68 Deák Ferenc: i. m. II. 220. 69 Takács-másolatok 19. dob. 15. fasc. p. 848. (Jelentés az 1848. ápr. 2-i kerületi ülésről.) 70 Az 1848: III. t. c. Kossuth-Szemere-Ghiczy Kálmán munkája, ugyanakkor az „ősterv", az első változat, idegen kéz írása: Ruszoly József: „Egy új alkotmány Magyarországnak." (Az 1848:111. t.c. létrejötte.) In: uő: Alkotmány és hagyomány. Újabb jog- és alkotmánytörténeti tanulmányok. Szeged, 1997. 28.; ill. uő: Újabb magyar alkotmánytörténet 1848-1849. Válogatott tanulmányok. Bp. 2002. 10. 71 A két tábla megjegyzéseiről: uo. 29-31.; a bécsi észrevételek elmaradása: Az 1848-diki törvénycikkek az udvar előtt. (S. a. r. Károlyi Árpád) Bp. 1936. 226-229. 72 KLÖM XI. 715. 73 Takács-másolatok 9. dob. 15. fasc. p. 849. (Jelentés az ápr. 2-i kerületi ülésről.) 74 A municipalista Deák március 28-i fellépése hirtelen Pál-fordulást jelez, amellyel nem foglalkozik a Deák-historiográfia. 75 Kubinyi a radikális ellenzékhez sorolható, mivel már ekkor s 1848 júliusában is követelte az itáliai magyar csapatok hazahozatalát. A népképviseleti országgyűlés tagjaként követte a képviselőházat Debrecenbe. 1850-ben halálra ítélték, kegyelemből börtönbe került.
