Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 599 sát, többen bírálták. Kossuth nyilván arra gondolt, hogy az egyes megyék nagysága, helyzete indokolttá teszi, hogy a végrehajtási rendelet előtt észrevételeket tegyenek. A követek arra figyelmeztettek: így egyes megyék vég nélkül elhúzhatják majd a végrehajtást. A tisztújítás elhalasztását kimondó törvényt már értelmeztük. Kossuth javításai világossá teszik, hogy semmiképpen nem akarta, hogy a „régi", nemesi közgyűlésnek abban része legyen, sőt előbb ugyan számot vetett a feltétlenül szükséges tisztválasztások céljára egy másik ideiglenes megoldással, egy ideiglenes közgyűlés létrehozásával, végül elvetette azt (amit áthúzása mutat), s inkább vállalta a másik ideiglenességet, a helyettesítést. (Evvel a megoldással sürgetőbbé vált a megyei népképviseleti választás!) A minisztérium engedélyével lefolytatható tisztújítás politikuma nyilvánvaló: a konzervatív megyék tisztikarát lehetett volna eltávolítani ilyen módon. - Nem is került át ez a megoldás az újraírt törvénybe. (A tilalom dacára számos megye tartott tisztújítást 1848 során.)65 Az 1848-as városi (és a kiváltságolt kerületekről, a Fiuméről szóló) törvénnyel egybevetve a magyar nyelvi előírás mellett az egyetlen lényeges különbség: a választójogi cenzus megléte ezeknél, hiánya a megyénél. A kis-, közép- és nagyvárosi (tehát háromféle) helyhatósági választói cenzus magasabb volt, mint az országgyűlési, Kossuthnak a megyére vonatkozó javaslata pedig az általános választójogon alapult. (A nemzetőri cenzussal együtt ez már hatfajta cenzus, hatféle összeírás, amelyből egy polgárt három is érinthetett.) A törvényhozók azonban nem ezt kifogásolták.6 6 Kossuth megyei javaslata bombaként robbant 1848 április 2-án. A tervezet lényegi elemét, az általános választójogot, szemtől szembe senki sem támadta. A vitából a javaslatnak ez az eleme jószerével ki sem derül! Forma szerint a meghökkent képviselők csak másfajta „ideiglenes" megoldást kerestek. Csak a javaslatot illető ingerültségével magyarázhatjuk, hogy Deák e napon, a megye-vitát közvetlenül megelőzően felszólalt, éspedig a köztisztviselők leváltását megengedő javaslat vitájakor (ezen belül a megyei bírák leválthatóságán okoskodtak, amely nyilván nem tartozott volna e törvény hatálya alá). Deák kijelentette, hogy a törvényhozás lázas menete folytán a törvények logikai rendje megsemmisült.6 7 A megyei kormányzás és a felelős miniszteri rend-65 Stipta István: Törekvések... 43-69. 66 Szemere egyébként még február 18-án kétfajta cenzust javasolt: egy magasabb országgyűlésit és egy alacsonyabb helyhatóságit. Impraktikus javaslatát — bár támogatta a PH — leszavazták: KLÓM XI. 545.; PH, 1848. febr. 27. - Kossuth pedig márc. 26-án hasztalan javasolta, hogy a nemzetőrségi kvalifikációt egyesítsék az országgyűlésivel - praktikus javaslatát leszavazták. Ez is egy (Barta forráskiadásába fel nem vett) adalék ahhoz, hogy Kossuth nem „diktált" az országgyűlésnek. Takács-másolatok 9. dob. 15. fasc. p. 805. (Jelentés a márc. 26-i kerületi ülésről.) - Április l-jén Pestről Klauzál, Eötvös, Szemere, Pulszky javasolta a cenzus lefelé nivelláló egységesítését: Batthyány iratai I. 87. sz. 221. - Július 31-én a népképviseleti országgyűlésen Varga Sándor ceglédi képviselő nyújtott be ugyanerről törvényjavaslatot: Az 1848/49-i népképviseleti országgyűlés. (S. a. r. Beér János - Csizmadia Andor) Bp. 1954. 659-660. 67 „A logika az események miatt cassálva van." Deák Ferenc: Beszédei II. (S. a. r. Kónyi Manó) Bp. 19032. 220.; „Die Logik ist durch die Ereignisse vernichtet." OL A 96 Kane. Lt. 17. es. (A kancellárhoz küldött országgyűlési beszámolók) 17540 sz. (Jelentés az 1848. márc. 28-i kerületi ülésről.)