Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) 585
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG 1848-BAN? 593 Kossuthnak a megyék népképviseleti alapra helyezéséről szóló törvényjavaslatát elsőként (1995-ben) és ezidáig egyetlenként Stipta István elemezte. Szerinte „a törvényhozás elé került javaslat az első kísérlet volt a parlamentnek felelős kormány és a régi autonómiát megtestesítő vármegye hatáskörének összeegyeztetésére".3 8 Ideiglenes, ám egyértelműen a demokratizmus irányába mutató javaslat volt, amely emellett nagyon megfelelt a konkrét politikai helyzetnek, elsősorban a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának. „A kossuthi megyerendezési javaslat... valóban 'középutas' és a gyakorlat igényeiből kiinduló volt."39 Stipta könyvében ezután a vitát, Kossuth indítványának elutasítását és a kompromisszummal létrejött törvényt ismerteti. Majd — megint csak elsőként — foglalkozik ezen XVI. t. c. 1848. évi végrehajtásával, a megyék akkori szerveződésével. Néhány év múlva Stipta módosította erről a történeti folyamatról alkotott képét. Egy 2002-es előadásában már elmulasztotta kiemelni, hogy Kossuth a megyékben általános választójogra gondolt, s az országgyűlési vitát is akként értelmezte, hogy Kossuth már abban kifejezte készségét komoly engedményekre. A 2004-ben megjelent szöveg úgy véli, hogy „Kossuth önkormányzat-mentő és polgárosító törekvése sikeres volt". A megszületett törvény (1848:XVI. tc.) Stiptánál ekkor már bizony nem feudális maradvány, hanem „lehetővé tette a rendiség alapjait megszüntető reformok megyei végrehajtását és megőrizte a haladó municipalizmus szervezeti hagyatékát". A létrejött törvénycikk „Kossuth műve", „kiszélesítette a vármegyék társadalmi bázisát, kiterjesztette a népképviseleti elvet a vidék Magyarországára is."40 Másfél évszázaddal az első konkrét értékelés után tehát újra ott vagyunk a kezdeteknél: Stipta István véleményét mi sem választja el Horváth Mihályétól. Közben megtalálható a vélemények olyan kavalkádja, amelyet nem lehet indokolni sem a források szűkösségével, sem azok bőségével. (Ez is, az is tágabb értelmezési mezőt tenne lehetővé.) Hogy mennyire nem forrásproblémákról van szó, legyen elég egyetlen jelzés. Kossuth általunk sokat emlegetett megyei törvénytervezete, amelyet először 1986-ban ismertet röviden Urbán, 1994-ben publikál Spira, s 1995-ben elemez Stipta, nem rejtezett azért annyira a levéltár legmélyén. Az egykorú 1848-as sajtó, amelyet oly sokszor lapoztak a történészek, leközölte azt.41 De az sem lehet véletlen, hogy egyetlen emlékirat sem em-18 Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Tervezetek, javaslatok, törvények. Bp. 1995. (a továbbiakban: Stipta István: Törekvések...) 27. 39 Uo. 30. - Stipta nem említi - későbbi publikációiban sem - hogy Spira a törvényjavaslatokat közzétette, s a kéziraton látható javítások elemzésével sem foglalkozik. 40 Stipta István: Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója. [2002.] In: Európai Magyarországot! Kossuth Lajos és a modern állam koncepciója. Debrecen, 2004. 123-125. Nézeteinek változásához ld. még: Stipta István: Vármegyei reform a törvényhozás előtt (1844-1848). In: In memóriám Kovács István. (Acta Jur. et Pol. Tom. XL.) Szeged, 1991. 315-330.; uő: Az első polgári kori vármegyetörvény (1848:XV1. t.c.). (Act. Jur. et Pol. Tom. XLII.) Szeged, 1992.; uő: Der Kampf von Lajos Kossuth fúr das Selbstverwaltungssystem im Jahre 1848. In: Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. (Hrg. v. Barna Mezey und Gábor Máthé) Würzburg-Budapest, 2002. 100-111. 41 Közli: Nemzeti Újság, 1848. ápr. 6.; Jelenkor, 1848. ápr. 9.; Morgenröthe, 1848. ápr. 9. Ismerteti: Pressburger Zeitung, 1848. ápr. 5.; Pester Zeitung, 1848. ápr. 10. (A Pesti Hírlap viszont nem
