Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Dobszay Tamás: A szabad községek rendezésétől a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen 545

A RENDEZÉSTŐL A FELSZABADÍTÁSIG 555 Maga a törvényjavaslat szövege így szólt: „A megyék kebeleikben levő oly szabad községeket, melyekben úrbéri tartozások nem léteznek, habár az úri hatóság meg nem szűnt is, szabály által ugyanazon elvek alapján fogják rendezni, melyek a Jászkunközségekre nézve a törvényben megállapítva vannak. 1.§ Ezen szabály alkotásában a községek kihallgatandók, de a megye fogja megítélni: a fennidézett törvényben foglalt rendeletek a helybeli körülmények közt mennyire lehetnek alkalmazhatók. 2.§ Az eképp rendezett szabad községek a megyei köz- és választógyűlésekre annyi képviselőt javasoltatnak küldeni, mennyi az illető község összes lakosainak száma 300-al elosztva, s kiknek egyenkinti szavazata leend. 3.§ A megyék ezen rendezési szabályokat, azoknak alkotását követő első országgyűlése elébe bemutatni kötelesek."1

3 Mivel a rendezésben mintának a szabad kerületek koordinációjára ugyancsak e választmány által készített törvényjavaslatot tekintették, az utóbbi kapcsolódó projektumot sem hagyhatjuk ismertetés nélkül. Ez rendezni kívánta a község és a kerületek viszonyát, a kerületet osztatlan egységes autonóm törvényhatóságnak, a községet annak alárendelt, de képviseleti elv alapján rendezett autonóm helyhatóságnak tekintve. A községek vonatkozásában kiemelendő, hogy külön intézkedni kívánt a személyi hatáskör kapcsán az illetőségről, s ebben a nemesek és nem nemesek közti különbségről csupán egyetlen helyen, a katonaállításnál esik szó. Itt tisztázódott volna tehát a községi javaslatban nyitva hagyott kérdés: a nemesek eszerint a község hatósága alá tartozzanak. A jogegyenlőség csak vallási vonatkozásban maradt volna csorba. A tervezet szerint minden bizonnyal csak ideiglenesen, a tervezet a nem keresztény lakosok közül csak az értelmiségieknek szándékozott megadni a választójogot. A községi képviselőtestület hatásköre lenne a község pénzügyeinek intézése, ellenőrzése, a tisztviselők ellenőrzése, felelősségre vonásuk kezdeményezése. Tagjai egyben automatikusan a (Jászkún) kerületi közgyűlés tagjai is, s ott ők választják a törvényhatóság tisztviselőit. Az igazgatási, gyámhatósági, oktatási, rendészeti, telekbírói teendőket a szűkebb tanács végzi. A község egyben polgári perekben és kisebb kihágási ügyekben első bírósági hatósággal bír, a büntetőbíráskodás a középszintre, a kerületre tartozna. A tisztviselőket és tanácstagokat nem a közgyűlés, hanem maga a népgyűlés választja. A község a helyi ügyek felett önállóan határoz, a kerület csak felügyeletet gyakorolna. A választmány külön részletes szabályzatot készített a helyi pénzkezelés, adóigazgatás, bíráskodás, gyámügy, telekkönyvezés, és oktatás kérdéseiről és a községek felügyeletéről. A tervezet tehát az igazgatási rendszert a helyhatósági és a középszintű önkormányzatok egymásra épülő rendszereként képzelte el, s az egyes szinteknek kiterjedt önállóságot biztosított.14 13

Kovács Ferenc: i. m. 4. 611-613. 14

Törvényjavaslat a Jászkun kerületek rendezéséről. Felséges első Ferdinánd által sz. k. Pozsony városába 1843-ik esztendei Pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett Magyarországi közgyűlésnek írásai. [Továbbiakban Ogy Ir.] Pozsony, 1844. II. k. 124. sz. 197-226.