Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Dobszay Tamás: A szabad községek rendezésétől a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen 545

Dobszay Tamás A RENDEZÉSTŐL A FELSZABADÍTÁSIG A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésen A községi igazgatás problémája a reformkorban A hazai települések nagy többségét kitevő jobbágyközségek 1848 előtt szoros földesúri hatalom alatt állottak, autonómiájukat az urasági befolyás szűkre korlátozta, falvak esetében csaknem illuzórikussá tette. A községi igazgatás az úrbéri rendszer keretein belül kapott szabályozást. A bírónak az uradalom jelöltjei közül kellett kikerülnie, az elöljárók választását nem szabadon, hanem többnyire nyílt szavazással, a földesúr vagy tisztje fegyelmező jelenlétében tartották. Jóváhagyási joggal bírt az uraság a jegyzőfogadásban, a községi gyám állításában, s befolyása volt az adókivetésre. Ο ellenőrizte az előzetes költségvetést, vizsgálta felül a számadásokat, és csak engedélyével vehetett fel a község hitelt. Hozzá kellett felterjeszteni megerősítésre a fontosabb helyi határozatokat, a község működését, a hétköznapi életet szabályozó „falutörvényeket".1 A 18. század végére a jelek arra utaltak, hogy a jobbágyközség adott állapota és helyzete elavult, javításra szorul. Az elöljárók választása, a helyi hatalom gyakorlása, a község működésének ellenőrzése sűrűn került úrbéri konfliktusok, vagy a jobbágylakosság belső érdekütközésének tárgyai közé, működési zavarok, korrupciós jelenségek mutatkoztak a helyi igazgatás vitelében. A földesúr és község, illetve a lakosok egyes csoportjai közötti feszültségek úrbéri perekhez, a kormány és az udvar elé vitt panaszokhoz, olykor zavargásokhoz vezettek. Míg a lakosok érdekeik védelmét várták elöljáróiktól, addig az uradalmak hajlamosak voltak a községet a birtokigazgatás, az uralomgyakorlás eszközének tekinteni. Eltek a befolyás adta lehetőségekkel, ha számukra kedvező volt, viszont a helyi igazgatás felügyeletének ezzel járó kötelességét gyakran nem teljesítették, azaz a hangoztatott patriarchális gondoskodás helyett egyszerűen magánuralmuk érvényesítése kereteként használták a község feletti hatalmat. 1 Vö.: Alsó László: A község jogállása. Bp., 1932. Kérészy Zoltán: Községi igazgatásunk alaptörvényének (1871:XVTII.) előzményei. In: Emlékkönyv Dr. viski Illés József tanári működésének negyvenedik évfordulójára. (Szerk.: Degré Alajos, Eckhart Ferenc) Bp., 1942. 247-264., Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában II. (Szerk.: Szabó István) Bp., 1965. 565-572., Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976. 53-63., Uő: A községi igazgatás önállósulása. In: Állam és igazgatás, 1969. 312-321., Sápi Vilmos: A községi és a mezővárosi bíráskodás a feudalizmus korában. In: Állam és igazgatás, 1969., 310. és köv.