Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Orosz István: A kisebb királyi haszonvételek kérdése a reformkorban és 1848-49-ben 515
536 OROSZ ISTVÁN lekről, Szacsvy Imréé az ital és húsmérésről. Decemberben jegyzőkönyvezték Halász Boldizsár indítványát az utakról, hidakról és révekről.8 ' Madarász László augusztus 5-én benyújtott egyik javaslata (Törvényjavaslat a birtokossági jogokra nézve) mindenkinek lehetővé kívánta tenni, hogy birtokán szárazmalmot8 8 állítson, vályogot vessen, vagy téglát égessen. Ugyanígy szabaddá tette volna a sóárulást, sziksóseprést, a vadászatot, halászatot és madarászatot is a saját földön, de eltiltotta volna másokén. A patakmalmok esetében, ha szárazföldön állt az épület, az eddigi „tulajdonosságot" és törvényeket meg akarta tartani Ha viszont a vízimalom a folyóban volt, a közbirtokosságokat kívánta a „víz-jogra nézve" tulajdonossá tenni. A vízparti jogokat a helybeli közbirtokosok közös tulajdonává akarta tenni. Úgy vélte a bolti taksa urasági jogát és a pálinkafőző üstök után fizetett két forintokat kárpótlás nélkül kell megszüntetni. Másik javaslatában minden olyan jogot, amely „eddig királyi kisebb haszonvételek czime alatt kizárólag a volt uraságot illette", kármentesítés nélkül közössé kívánta tenni azon határbeli földbirtokosok között. A kármentesítés nélküli megszüntetés tehát nem jelentett mást, minthogy a regáliákból az adott település felszabadult jobbágyai is ugyanúgy részesednek, mint a volt földesurak. Ehhez viszont azokat a telkeket és épületeket, amelyek e jogok gyakorlásához szükségesek voltak, (pl. korcsma, mészárszék, bolt stb.) úgy kell kisajátítani, hogy a becsárat mindenki földbirtoka arányában viseli, amelyet egyébként a földesúr és a volt jobbágyok által választott két-két bíró és egy elnök „rövid úton" állapít meg. A választott bíróság döntése ellen csak „a királyi törvény táblához" lehetett volna fellebbezni. Az egész eljárás azonban csak a szükséges köz(ös) épületekre terjedt volna ki.8 9 Madarász tehát egyes regálékat a birtokossági jogok közé sorolt, egyeseket kárpótlás nélkül megszüntetett volna, mások esetében viszont azáltal óhajtotta a fennálló helyzetet megváltoztatni, hogy a volt jobbágyokat is részesítette hasznaikban. A birtokossági jogok között is voltak olyanok, amelyekkel csak közbirtokosságban lehetett volna élni. Bár egyértelműen nem mondja ki, e közbirtokosságok nyilván a volt jobbágyokból és a volt uraságokból alakultak volna meg. Szacsvay Imre az italmérés és húsmérés monopólium jellegét akarta mindenek előtt megszüntetni, ezért törvényjavaslata első pontja ezt a „kizáró jogot" törölné el. Ε joggal minden „házzal és fekvő vagyonnal" bíró egyén, de az „egész község" is élhetett volna. Ugyanakkor a „nem népesített pusztákon", csak minisztériumi engedéllyel lehetett volna korcsmákat és mészárszékeket nyitni, nyílván a pusztai csárdák rossz híre miatt. A bormérés és mészárszéktartás jövőjét a ház és földbirtokhoz kapcsolva képzelte el, részben egyéni részben községi jogként.90 A törvényjavaslat nagyobb része az engedélyeztetéssel kapcsolatos eljárásról szól. A Táncsics és Madarász javaslatához képest azonban újdonság, hogy elképzelései szerint a csapszékek és mészárszékek után ál-87 Orosz István: i. m. (Jobbbágyfelszabadítás...) 102-103. 88 Szárazmalomnak a szárazföldön álló és állati erővel hajtott malmokat nevezték. 89 Beér János szerk: i. m. 637-639. 90 U. o. 638.
